Grizzly medve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Grizzlymedve
Grizzly a Yellowstone Nemzeti Parkban
Grizzly a Yellowstone Nemzeti Parkban
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád: Ursinae
Nem: Ursus
Faj: U. arctos
Tudományos név
Ursus arctos horribilis
(Ord, 1815)
Elterjedés
A grizzly elterjedési területea sötét lila szín a jelenlegimíg a világos az eredeti elterjedésiterületet mutatjaA grizzly elterjedési területe
a sötét lila szín a jelenlegi
míg a világos az eredeti elterjedési
területet mutatja
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Grizzlymedve témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Grizzlymedve témájú kategóriát.

A grizzlymedve vagy röviden grizzly (ejtsd: grizli, tudományos nevén Ursus arctos horribilis) a barna medve Észak-Amerikában honos alfaja. Szürkemedvének is nevezik.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valamikor Észak-Amerika egész nyugati részén honos volt. Száz éve még a nyílt prérin is előfordult de a vadászat és az ember térhódítása a járhatatlan hegyekbe szorította vissza, olyannyira, hogy 1975-ben felvették a veszélyeztetett állatfajok vörös listájára. Ma már jóformán csak Alaszka Yukon tartományában és a Sziklás-hegység nemzeti parkjaiban (Yellowstone Nemzeti Park az Egyesült Államokban, Sziklás Hegység Park Kanadában stb.) vannak olyan, kiterjedt területek, ahol nagyobb számban és szinte háborítatlanul él.

Megjelenése, életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szürkemedve a törzsváltozattól eltérő mérete és színe (barna alapszínen szürkés foltokkal, mert a szőrszálak vége kihalványodik) valószínűleg csak a táplálék és az életkörülmények következménye. Rövid feje, domború orrcsontjai, széles és lapos homloka, rövid fülkagylói és rövid farka viszont határozottan megkülönbözteti az európai medvéktől. Erősen görbült, hegyük felé keskenyedő, fehéres karmai akár a 13 cm-t is elérhetik. Egy átlagos grizzly közel 400 kilogrammos, marmagassága 1,5 méter körüli, és ha a hátsó lábaira áll, akár a 3 métert is elérheti (az élőhelytől függően). Hatalmas teste roppant erős; megöli a nála 100–150 kilóval nehezebb bölényt, majd képes a tetemet hosszú kilométereken hurcolni. Járása a tevééhez hasonlóan ringatózó, mert egyszerre lép az egy oldalon lévő lábaival. Ezzel együtt nagyon gyors: sík terepen, rövid távon az 50 km/h sebességet is eléri. 50-100 méteres szakaszon még vágtázó lóval is felveszi a versenyt, így többnyire el tudja kapni a menekülő zsákmányt.

Főleg gyümölcsöket, bogyókat, kisebb gerinceseket eszik, de kiás egyes gumókat és gyökereket is. Naponta akár 15 kilónyi élelmet is elfogyaszt, és ebből ősz végére jelentős zsírpárnát halmoz fel a téli pihenőre. A felnőtt állatok nem tudnak fára mászni. Elvileg az emberre is veszélyes lehet, de az ilyen esetek nagyon ritkák, mert a grizzlyk többnyire rendkívül félénkek.

Tavasz környékén szoktak megszületni a bocsok, egy anya akár 2-3 utódot is világra hozhat. A kicsik születésükkor alig nyomnak fél kilót, de egy éves korukra már 100 kiló körüli a testsúlyuk.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pihenő grizzly