Hawaii Vulkánok Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hawaii Vulkánok Nemzeti Park
Világörökség
Puu oo.jpg
A Pu‘u ‘Ō‘ōból kiömlő láva
Adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
Világörökség-azonosító 409
Típus Természeti helyszín
Kritériumok VIII
Felvétel éve 1987
Elhelyezkedése
Hawaii Vulkánok Nemzeti Park  (USA)
Hawaii Vulkánok Nemzeti Park
Hawaii Vulkánok Nemzeti Park
Pozíció az USA térképén
é. sz. 19° 24′ 03″, ny. h. 155° 07′ 25″Koordináták: é. sz. 19° 24′ 03″, ny. h. 155° 07′ 25″

Az 1348 km²-es Hawaii Vulkánok Nemzeti Parkot (angolul Hawaiʻi Volcanoes National Park) Hawaii szigetének délkeleti részén alapították 1916. augusztus 1-jén. A sziget öt vulkánjából napjainkban kettő működik: a 4170 m magas Mauna Loa és a mindössze 1247 m-es Kilauea. Úgy tűnik, a legmagasabb vulkán, a 4205 méteres Mauna Kea és két társa, a Kohala és a Hualalai már kihunyt.

Hawaii vulkánjai
A nemzeti park térképe (zöld színnel)
A Mauna Loa kráterének pereme

A sziget valamennyi tűzhányója forró pont típusú bazaltvulkán. Ennek megfelelően kevés hamut és sok, hígfolyós bazaltlávát termelnek (illetve termeltek). A kürtőből kilövellő láva sebessége elérheti a 40 km/órát, eközben különleges formákat hoz létre, mint például hosszú lávaszálakat („Pelé haja”) vagy lávaszökőkutat. 1924-ig a Kilauea melletti vulkáni katlanban lávató is volt. Mivel a környéken a tenger mintegy hatezer méter mély, a Mauna Loa teljes, a tenger fenekétől számított magassága több mint 10 000 m.

A Mauna Loa ma a Föld egyik legaktívabb vulkánja, átlagosan 3 és fél évenként tör ki. A kitöréseket 1912 óta külön obszervatóriumból figyelik. Nem csak a kitörések keltenek nagy figyelmet, hanem az azt kísérő jelenségek és a Föld belsejében játszódó folyamatok. Ezeknek a tanulmányozására Hawaii szigete az egyik legmegfelelőbb hely, hiszen a Föld egyik „forró pontja” felett fekszik. A kutatások kiderítették, hogy Hawaii szigete mindössze 700 000 éve keletkezett. Ma is emelkedik fel új vulkán a sziget délkeleti partjai előtt.

Hawaii szigete nem csak a vulkánok miatt kivételes, hanem klímája is egyedülálló. A trópusi klíma a passzátszeleknek köszönhető, amelyek sok esőt hoznak a vulkánok északi és keleti oldalaira. Ezzel szemben a déli és a nyugati oldalon nagyon kevés a csapadék. Ha ehhez hozzávesszük a magassági különbségeket, láthatjuk, hogy aránylag kis területen milyen sokféle klimatikus viszony uralkodik. A növényzet is ehhez alkalmazkodva nagyon változatos, a buja esőerdőktől egészen a magashegyi sivatagokig.

A területen rendkívül nagy az endémikus állatfajok aránya. Ilyen a Hawaii-szigetek nemzeti madara, a hawaii lúd, amelyet a behurcolt idegen állatok, elsősorban a kutyák szinte teljesen kipusztítottak. Ma a nemzeti park nemzetközi bioszféra-rezervátum és a Világörökség része.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában (Bodnár Geográfus Bt., Eger, 2003) ISBN 963-430-381-1

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hawaii Vulkánok Nemzeti Park témájú médiaállományokat.