Magmás kőzetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gabbró

A magmás kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk.

Magma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Föld mélyében, a litoszférában vagy az asztenoszférában keletkezett olvadt kőzetanyagot hívjuk így. A mélyben a magmakamrákban gyűlik össze, s a hasadékok mentén nyomul a felszín felé. Hűlése során sorban kristályosodnak belőle a szilíciumtartalmú ásványok, majd a sor legvégén a kvarc, amennyiben még maradt szabad szilícium. 60% alatti szilíciumtartalom alatt a sor végén nem marad szabad szilícium. Ezért a különböző szilíciumtartalmú magmákból különböző minőségű magmatitok, azaz magmás kőzetek képződnek.

A magmás kőzetek osztályozása:

  • Savanyú – 63–80% közötti szilíciumtartalom, mélységi változata a gránit, kiömlési a riolit; színe mindig világos.
  • Semleges (vagy neutrális, vagy intermedier) – 52–63% szilíciumtartalom, mélységi: diorit, kiömlési: andezit; színe középszürke.
  • Bázisos – 45–52% szilíciumtartalom, mélységi: gabbró, kiömlési: bazalt; színe mindig sötétszürke.
  • Ultrabázisos – 45% alatti szilíciumtartalom, mélységi: peridotit, kiömlési: komatiit, illetve pikrit; színe egészen sötét, csaknem fekete.

Más értékhatárokat adnak meg időnként és másképp nevezik meg a kategóriákat:

Túltelített (>65%) Telített (65–48%) Telítetlen (54%>)
nagymélységi gránitgranodiorit szienitdioritgabbró peridotit, wehrlit, piroxenitnefelin, szienit, essexitijolit
porfiros kismélységi gránitporfir→granodiorit porfirit szienitporfir→dioritporfirit→gabbróporfirit érctelérek→nefelin-szienitporfir→ijolitporfir
szemcsés kismélységi pegmatitok, aplitok, lamprofirek pegmatitok, aplitok, lamprofirek pegmatitok, aplitok, lamprofirek
paleovulkanitok kvarcporfirkvarcporfirit porfirporfiritdiabáz pikritfonolit, nefelinbazalt, leucitbazalt, trachitbazaltnefelinit, leucitit
neovulkanitok riolitdácit trachitandezitföldpátbazalt nefelinbazalt, leucitbazalt, trachitbazaltnefelinit, leucitit

Megjegyzés: a nyilak a csökkenő szilíciumtartalom felé mutatnak. A paleovulkanitok 65 millió évnél idősebbek, ezekben az egykori amorf alkotórészek jórészt átkristályosodtak. A pegmatit, aplit és lamprofir a szemcsés szubvulkanitoknál úgy értelmezendő, hogy eléjük írandó a megfelelő mélységi kőzet neve, például gránitaplit, dioritpegmatit, gabbrólamprofir.

Ásványos alkotóik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magmás kőzeteket alkotó ásványok a keletkezési körülményektől függően lehetnek

  • idiomorf
  • hipidiomorf
  • xenomorf

alakúak.

Kőzetszövet szerint:

  • holokristályos – teljesen kristályos, minden alkotóeleme kristályosodott. Ilyen minden nagymélységi magmás, és néhány szubvulkáni kőzet
  • porfíros – a mélyben már kialakult nagyobb méretű (0,5–2,5 cm közötti, fenoristály) kristályokat amorf vagy mikrokristályos részek veszik körül. Ilyenek a szubvulkanitok általában és a kiömlési kőzetek
  • üveges – kristályosodás nincs, az alkotórészek amorf alakban vannak jelen. Csak a kiömlési kőzetek jellemzője

Nagymélységi magmás kőzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A litoszféra repedéseibe hatoló magma megszilárdulásával keletkeznek 36 és 5 km közötti mélységben. Másik neve plutonikus vagy abisszikus kőzet. A lassú lehűlés miatt a bennük lévő ásványok nagyok, durván kristályosak, és szövetük holokristályos. A szemcseméret mindig 0,5–2,5 cm közötti.

Diorit
  • gránit – viszonylag könnyű, szilárd, durvakristályos kőzet. Három fő ásványa:
  • granodiorit
  • diorit – többnyire durvakristályos, sötétszürke vagy zöldesszürke színű
  • gabbró – sötét színű, bázisos kémhatású kőzet

Kismélységi magmás kőzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felszín és 5 km közötti mélységben keletkező, más néven szubvulkáni kőzet. A szubvulkanitokra porfíros vagy holokristályos kőzetszövet jellemző. A kisebb mélység gyorsabb kihűlést, ezért kisebb kristályméreteket okoz, néhány alkotóelemnek esetleg már nincs is ideje kristályosodni. Szemcseméretük mindig vagy kisebb 0,5 cm-nél, vagy nagyobb 2,5 cm-nél Két jellegzetes kőzete:

A szubvulkanitok háromféle alakot vehetnek fel:

  • pegmatitok – illóanyagokban dús, nagy méretű kristályokkal;
  • aplitok – hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkopikus méretű kristályokkal, mindig világos színű;
  • lamprofirok – hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkopikus méretű kristályokkal, mindig sötét színű.

Felhasználásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évezredek óta építő- és díszítőkőnek használják őket.

Vulkáni kiömlési kőzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A láva megszilárdulásával keletkeznek akkor, amikor a magma a felszínre jut. Ekkor kristályai aprók lesznek, sokszor csak mikroszkóppal figyelhetők meg. Ilyenek például a bazalt (sötét színű, kis- és nagykockakő burkolatú utak), az andezit vagy a riolit és a dácit. Kőzetszövete porfíros vagy üveges.

Vulkáni törmelékes kőzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vulkanoklasztitok robbanásos vulkánkitöréskor a levegőbe jutó lávadarabok megszilárdulásával keletkeznek.

Vulkanogén tartalom alapján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A túlnyomórészt elsődleges vulkáni anyagból álló vulkanoklasztit a piroklasztit. A csak 25–75%-ban áll vulkanogén törmelékekből és más üledékes anyagokkal keveredett kőzet a tufit (például a homokkőtufit). Ha a vulkanogén tartalom csak 10–25%, tufás kőzetről beszélünk.

Piroklasztitok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A piroklasztit olyan vulkáni törmelékes kőzetfajta, amely legalább 75%-ban elsődleges vulkáni anyagot tartalmaz. Ez hólyagos-hólyagüreges magmás képződményekből (juvenilis részeksalak vagy horzsakő), a mélyben kialakult kristályokból és tömött szövetű (litikus) kőzetrészekből áll.

Az olyan piroklasztit kőzetté vált vulkáni törmelék, amelynek szemcsemérete nem nagyobb két milliméternél, a tufa. Ha tartalmaz legalább 10%-nyi lapillit (2–64 milliméteres darabokat), akkor a neve lapillitufa vagy lapillikő. Ha szemcsemérete nem nagyobb 0,0625 milliméternél, akkor ez finom vulkáni hamuból keletkezett finomszemcsés tufa, egyébként durvaszemcsés tufa.

A 64 milliméternél nagyobb szemcséket tartalmazó kőzet – ha lekerekített formájú szemcsékből (bomba) – keletkezett, a piroklasztos agglomerátum. Ha szögletes szemcsékből (blokk), akkor piroklasztos breccsa.

Kémiai összetétel alapján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kémiai összetételük alapján a vulkanoklasztitok lehetnek savanyú (például a riolittufa, vagy a dácittufa), neutrális (andezittufa), illetve bázisos (bazalttufa) természetűek. Általában a vulkanikus törmelékes kőzetek szürkék és feketék szoktak lenni...

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magmás kőzetek témájú médiaállományokat.