Peridotit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A peridotit csak színes elegyrészekből álló, ultrabázikus, mélységi kőzetek összefoglaló elnevezése.

A peridotitok alkotják a Föld köpenyét. Elsősorban eugeoszinklinálisokban keletkező nagy mélységű törések mentén nyomulnak fel, teléres szubvulkáni formákat hozva létre. Ha a felszínre kerülnek gyorsan vízfelvétellel szerpentinitté alakulnak, így ott nem, vagy csak nagyon ritkán találhatóak meg.

Változatait aszerint különböztetjük meg, milyen színes ásvány alkotja döntő hányadát. Így pl: a tisztán olinvinből álló dunitot (>90%), vagy a piroxén-olivin keverékéből álló harzburgitot vagy kimberlitet.

Jellemzően nagyobb mennyiségű ércet tartalmaz, pl: króm-, titán-, mangán- és vasércet.

A felszíni nem savanyú kőzetek nagy része létrejöttében részt vesznek a peridotitok.

Magyarországon több előfordulásuk ismert, de itt az eredeti ultrabázikus kőzet már szerpentinesedett. Ilyenek az ópaleozóos mecseki szerpentinit tömzsök (Ófalu, Helesfa, Gyód), a középidős felsőcsatári és a triász bódvarákói és perkupai előfordulások.

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elte jegyzet
  • Szederkényi Tibor – Ásvány, – Kőzettan, JATEPress, 2003