Bódvarákó
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Bódvarákó | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Farkas Árpád[1] | ||
| Irányítószám | 3764 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 101 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 10,95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bódvarákó
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bódvarákó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,51178°, k. h. 20,73603° | |||
Bódvarákó törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben. Miskolctól 52 kilométerre északra, az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-hegység között, az Esztramos-hegy lábánál, a Bódva folyó völgyében fekszik.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
A falu nevét legkorábban egy 1283-ban kelt iratban említik. Sokáig „Rákónak” hívták; ez a kifejezés a szláv eredetű rák szavunkkal párhuzamosan alakult ki. A folyó menti fekvésére utaló „Bódva-” előtagot 1905-ben kapta. Eredetileg Torna vármegyéhez tartozott.
Népcsoportok [szerkesztés]
A településen a lakosságnak 97%-át magyar, a 3%-át cigány nemzetiségű [3] emberek alkotják.
Nevezetességek, látnivalók [szerkesztés]
Az egyutcás település több háza érintetlenül maradt meg a környék népi építészetének emlékeként.
A korábbi templom helyén álló római katolikus templomát 1803-ban építtette a Keglevich-család. Ezt emléktábla tanúsítja a zömök, párnás sisakú torony tövében nyíló bejárat fölött. A zömök torony sisakja párnás. A torony alatt van az előtér, fölötte a karzat. A hajót és az annál keskenyebb szentélyt is csehsüvegboltozat fedi. A copf stílusú szószéket festett szobrok díszítik. A régi főoltárképet (Andreas Zallinger: Avilai Szent Teréz) a sekrestye ajtaja fölé helyezték át. Az orgonát 1887-ben építették.
Geo-Bio Gólyatábor [szerkesztés]
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem immár 1986 óta hagyományosan Bódvarákón rendezi meg a „Geo-Bio Gólyatábort” az élettudományok és a földtudományok szakjai (biológus, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, környezettudományi, meteorológus, térképész) újdonsült hallgatói számára. A falu lakossága ilyenkor egy hétre gyakorlatilag megháromszorozódik.
Környező települések, elhelyezkedés [szerkesztés]
Bódvaszilas (kb. 2 km),Tornaszentandrás (kb. 2 km),Perkupa (kb. 8 km), Szögliget (kb. 8 km), a legközelebbi város: Szendrő (18 km).
Források [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bódvarákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Könyvek [szerkesztés]
Földünk térképeken Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5 26.oldalE1
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Bódvarákó és környékének látnivalói
- Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.
