Hatkóc
| Hatkóc (Hodkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Rang | község |
| Polgármester | Mária Potočňáková |
| Irányítószám | 044 21 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 293 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 323 m |
| Terület | 7,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hatkóc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 40′ 40″, k. h. 21° 05′ 58″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hatkóc (szlovákul Hodkovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 293 lakosából 283 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 12 km-re nyugat-délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1427-ben "Horhkowch" néven említik először, de a falu már a 14. században is létezett. A rajta keresztülfolyó Hudkó-patak neve már 1318-ban feltűnik az oklevelekben "Hothkou" alakban. 1427-ben kilenc portát számláltak a faluban, amely Semsey Ferenc birtoka volt. A 16. századtól a községet a környező településekhez hasonlóan sorozatosan érték a török támadások. Ezek következtében lakossága jelentősen lecsökkent, sokan elmenekültek. 1553-ban hat, 1564-ben négy portája volt. 1563-ban nagyobb török támadás érte, melynek következtében lakói északra menekültek. 1570-ben ez a terület is a török hódoltság része lett. Ebben az évben csak három fél portát írnak össze a településen, melyekben zsellérek laknak. Később a Csákyak hajdani szepesvári uradalmának központja volt.
1910-ben 216, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938-ban az egyik példája volt a csehszlovák fél érvelésének az 1910-es népszámlálási adatok megbízhatatlanságának.[2]
Vályi András szerint "HATKÓTZ. Hatkovcze. Elegyes tót falu Abaúj Várm. földes Ura Semsey Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, Jászó Újfalunak filiája, határja hegyes, és néhol soványas, más javai meglehetõsek."[3]
Fényes Elek szerint "Hatkocz, tót falu, Abauj vmegyében, a szomolnoki országutban: 320 kath., 4 zsidó lak. F. u. Semsey Lajos, cs. k. aranykulcsos. Ut. p. Meczenzéf."[4]
2001-ben 267 lakosából 265 szlovák volt.
Irodalom[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ http://sk.wikisource.org/wiki/Materiál_slovenských_expertov_na_komárňanských_rokovaniach_v_okt._1938_o_nespoľahlivosti_uhorskej_národnostnej_štatistiky_z_roku_1910
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
További információk[szerkesztés]
|
|||||||
