Alsómislye
| Alsómislye | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Rang | község |
| Polgármester | Ľudovít Grega |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1610 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 128 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 235 m |
| Terület | 12,61 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsómislye
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 37′, k. h. 21° 21′ | |
| Alsómislye weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsómislye (szlovákul Nižná Myšľa) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Kassától 14 km-re délkeletre a Hernád bal partján a Hernád és az Olsava közén fekszik. 2011-ben 1610 lakosából 1119 szlovák és 213 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A község területén a Várhegyen a bronzkorban az ie. 1400 és ie. 1700 közötti időden is volt már egy erődített település, melynek gazdag leletanyagú temetőjét feltárták. A település az otoman – füzesabonyi kultúrához tartozott, lakói mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. A Moľva nevű határrészen ie. 1800 körül keletkezett brozkori település állt, 8. században pusztulhatott el, utolsó lakói az avarok voltak. Egy másik település is volt a határában, melynek legkorábbi leletei a kőkorszakig nyúlnak vissza, majd a bronzkorban, a római korban is lakott volt. Utolsó lakói valószínűleg a kelták voltak. A mai községet 1270-ben említik először. A falu felett állnak az Abák alapította Árpád-kori premontrei prépostság romjai, melyet a husziták várrá alakítottak és 1458-ban Rozgonyi Sebestyén foglalta vissza ostrommal. 1678-ban Thököly hadai foglalták el.
Fényes Elek szerint "Mislye (Alsó) Dolna Missla, tót falu, Abauj vmegyében, a Tarcza mellett, Kassához délre, 1 1/2 órányira: 797 kath., 1 ref., 1 evang., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy urasági-lakház, melly hajdan kolostor volt. Határja sok javakkal megáldatott: van termékeny szántófölde és rétje; az Osva, Tarcza, Hernád vizeiben jó halászata; a Tarczán három, a Hernádon négy kerekü malma, kása és kender-törővel; 2 vendégfogadója; sőr és pálinkaháza. F. u. a tudományi kincstár s feje egy uradalomnak." [2]
1910-ben a 1019, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A falutól délre az Olsva mellett 13. századi kora gótikus kolostor alapfalai találhatók. A kolostor a 15. századig működött, körülötte 33 középkori sírt tártak fel.
- 13. századi premontrei prépostság romjai, mely 1527-ig állt fenn. Később a 17. században a jezsuiták újjáépítették és iskola működött benne.
- Klasszicista kápolna (19. század).
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
