Ósvacsákány
| Ósvacsákány (Čakanovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Abaúj |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1439 |
| Polgármester | Emil Imro |
| Irányítószám | 044 45 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 569 fő (2006)[1] +/- |
| Népsűrűség | 59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 271 m |
| Terület | 9,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ósvacsákány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ósvacsákány (szlovákul Čakanovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 18 km-re északkeletre az Olsava partján. 2001-ben 534 lakosából 505 szlovák volt.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
1276-ban Chakan néven említik először. 1293-ban Szinyei Péter fia Péter birtoka, a szinyei uradalom része. Péter fia János halála után Erzsébet királyné a szinyei uradalommal együtt Balázs pécsi püspöknek adja, majd 1390-től Perényi Péter birtoka. 1427-ben 20 portát számláltak a faluban, ez mintegy száz lakost jelent. A török időkben a település lakossága jelentősen csökkent, akik a rajtaütések következtében nagyrészt elmenekültek. 1552-ben két portával Losonczi István birtoka mindössze 2 portával. 1565-ben 8 gazdaház és 6 zsellérház állt a faluban. A 16. század végére a reformáció itt is tért hódított. 1746-ban 39 luteránus mellett 16 római katolikus és 8 görög katolikus lakosa volt. 1851-re teljesen szlovák település lett.
Vályi András szerint "CSÁKÁNY. Csákánovce. Tót falu Abauj Vármegyében, földes Ura Keltz Uraság, fekszik a’ Fûzéri járásban, és az Uraságnak Kastéllyával díszesíttetik, mivel minden javai vannak, és Kassa Városának szomszédságában lévén, vagyonnyait jól eladhattya, elsõ Osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint "Csákány, (Csakanowce), tót falu, Abauj vmgyében, közel a Sáros vármegyei határszélhez: 60 r. kath., 31 g. kath., 275 evang., 3 ref., 5 zsidó lak. Evang. templom. F. u. g. Forgács. " [4]
1910-ben 362, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
[szerkesztés] Híres emberek
- Az itteni evangélikus templomban keresztelték meg 1802. június 16-án Dessewffy Arisztid honvédtábornok, aradi vértanút az eseményről a templomban márványtábla emlékezik meg.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
