Kecer
| Kecer (Kecerovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Kassa-Abaúj |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1567 |
| Polgármester | Miroslav Galas-Zaufal |
| Irányítószám | 044 47 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2988 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 216 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 307 m |
| Terület | 13,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 21° 24′ 50″ | |
| é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 21° 24′ 50″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kecer (szlovákul Kecerovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Kercerkosztolány és Kecerpeklény egyesítése. 2011-ben 2988 lakosából 1761 szlovák és 1071 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kassától 20 km-re északkeletre az Olsava partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Kecerkosztolány a lipóci uradalom egyik legrégibb települése, mely 1229-ben már biztosan létezett. Itt épült az uradalom legrégibb temploma is, melyet 1282-ben említenek először. 1367-ben "Eghazaslipolch" néven, később "Felselipolch" néven említi oklevél. 1427-ben 25 lakosa volt. 1567-ben Perényi Gábor, 1572-ben Homonnay Ferenc birtoka. 1572-ben említik először Kosztolányként "Kozstelyan" alakban. Kecerpeklényt 1427-ben "Peklen" néven említik először, hét portát számláltak a faluban. A lipóci uradalom részeként Kecer Péter birtoka volt. 1598-ban 14 ház állt a faluban. 1678-ban Keczer András kétemeletes kastélyát említik itt, mely a 18. században még állt. Nyoma nem maradt.
Vályi András szerint "KOSZTOLÁN. Tót falu Sáros Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Keczer Peklinnek szomszédságában, mellynek filiája, határjának egy része sovány, de réttye jó, erdeje, elgelõje, és közel való piatzozása van. " [2]
Fényes Elek szerint "Keczer-Kosztolán, Sáros v. tót mv., Ránkhoz 1 mfld: 39 kath., 268 evang., 9 zsidó lak. Jó rét és legelõ. Erdõ. F. u. a kamara."[3] "Peklin (Keczer), tót falu, Sáros vmegyében, Ránkhoz 2 1/2 mfdnyire: 339 romai kath., 21 g. kath., 102 ev., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Kastély. Erdõhivatal. Vizimalom. F. u. a kamara, de bir benne a Keczer nemz. is. Ut. p. Eperjes."[3]
1910-ben Kecerkosztolánynak 286, Kecerpeklénynek 410, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
2001-ben 2333 lakosából 1442 cigány és 863 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Kecerkosztolány Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1602-ben épült.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||

