Alsókemence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsókemence
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Olsvai
Rang község
Polgármester Jana Hruščáková
Népesség
Teljes népesség 546 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 308 m
Terület 13,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsókemence  (Szlovákia)
Alsókemence
Alsókemence
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′, k. h. 21° 29′Koordináták: é. sz. 48° 46′, k. h. 21° 29′
Alsókemence weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsókemence (szlovákul Nižná Kamenica) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 546 lakosából 506 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassától 20 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1347-ben Kemenche alakban említik először, a szinyei uradalomhoz tartozott. Zsigmond király 1390-ben a szinyei uradalmat Perényi Miklósnak adta. A Perényiek a 1415. században a falu birtokosai. 1427-ben 31 portát számláltak a faluban, lakosainak száma 217 volt. Ekkor említik először Alsókemence néven. Később a lakosok száma lényegesen visszaesett. 1565-ben 11 lakóház és 9 zsellérház állt itt, míg 1601-ben mindössze 26 lakosa volt. A reformáció térhódításával a 17. századra falu is református többségű lett. 1746-ban 191 lakosa volt. 1744-ben megépült a református templom is. 1851-ben 368 lakosa volt vegyesen szlovákok és magyarok.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Kemencze. Két tót faluk Abaúj Várm. Alsónak földes Ura Kácsándi Uraság, amannak pedig több Uraságok, fekszik ez Regete Ruszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, és reformátusok, határbéli földgyei alsó Kemenczének jó termékenységűek, vagyonnyai jelesek, piatzozása Kassán nem meszsze, Felső Kemenczének pedig határja követses, és soványas, és piatzozása is tovább esik." [2]

Fényes Elek szerint "Kemencze (Alsó), Dolni Kamenic, Abauj vmegyében, tót-magyar falu, Ránkhoz délre 1 órányira: 65 r. kath., 41 g. kath., 130 evang., 120 ref., 12 zsidó lak. Ref. szentegyház. Kastély. F. u. gr. Forgács. Ut. post. Szinye." [3]

1910-ben 476, többségeben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

2001-ben 489 lakosából 483 szlovák volt.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]