Ájfalucska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ájfalucska (Hačava)
Hačava, Rímskokatolícky kostol Narodenia Presvätej Bohorodičky.jpg
Ájfalucska - Kisboldogasszony templom.
Ájfalucska címere
Ájfalucska címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Abaúj
Rang község
Polgármester Peter Gábor
Népesség
Teljes népesség 228 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 660 m
Terület 36,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ájfalucska  (Szlovákia)
Ájfalucska
Ájfalucska
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′, k. h. 20° 50′Koordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 20° 50′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ájfalucska (szlovákul Hačava) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 228 lakosából 197 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassától 42 km-re délnyugatra, az Áji-völgy bejáratánál fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a 15. században keletkezhetett, amikor pásztorok érkeztek ide. A 18. században vízifűrésztelepe, a 19. században vasércbányája és vasolvasztója működött. Lakói messzi földön híres favágók és szénégetők voltak, földműveléssel, kézműiparral foglalkoztak.

Vályi András szerint „FALUTSKA. Bodnárvágása, Bagnerhay, Hatsava. Tót falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik magas hegyek között, egy mély völgyben, Barkához nem meszsze, ’s ennek filiája. Határja sovány, és őszi gabonát nem igen terem, malma sintsen, harmadik Osztálybéli”. [2]

Fényes Elek szerint „Falucska, Hacsava, orosz falu, Torna vmegyében, közel Szepes és Abauj vármegyékhez, magas hegyek közt, egy mély völgyben: 9 rom., 645 gör. kath. lak.; görög kath. parochiával. Határa hegyes, kősziklás, sovány; őszi gabonát nem igen terem; erdeje fenyves és bikkes; vasbányákban dolgozik. A szomszéd Bodokai pusztának gyönyörű erdeje, fűrészmalma, s érczolvasztó koha van. F. u. gr. Keglevich”. [3]

1910-ben 661, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.

2001-ben 241 lakosából 167 szlovák és 68 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]