Bölzse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bölzse
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Rang község
Polgármester Andrea Prekopová
Népesség
Teljes népesség 379 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 182 m
Terület 5,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bölzse  (Szlovákia)
Bölzse
Bölzse
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′, k. h. 21° 17′Koordináták: é. sz. 48° 35′, k. h. 21° 17′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bölzse (1899-ig Három-Bölzse, szlovákul Belža) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 379 lakosából 353 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassától 15 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1232-ben Belsa néven említik először. 1319-ben Belsey, 1317-ben Belsepatak néven szerepel oklevelekben. A mai település három korábbi falu Kápolnabölzse, Sándorbölzse és Szigetbölzse egyesüléséből keletkezett a 19. században, emiatt korábban Hárombölzsének hívták.

Vályi András szerint "BÖLSE. Kápolna Bölse, Sándor Bölse, Sziget Bölse. Három egy más körűl lévő faluk Abaúj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, lakosai katolikusok, és egyesűltek, fekszenek a’ Kassai járásban, határjaik egy máshoz majd hasonlítók, tulajdonságaik középszerűek, 265fájok szűken, réttyeik jók, eladásra is meglehetős alkalmatosságok lévén, első Osztálybéliek." [2]

Fényes Elek szerint "Bölzse, (Kápolna-, Sándor-, és Szigeth-), 3 orosz-tót falu, Abauj vgyében, Enyiczkéhez délre 1 órányira: 139 r. kath., 318 g. kath., 5 ref., 10 zsidó lak. Szigeth-Bölzsén van egy g. kath. anyatemplom. F. u. Kápolna-Bölzsének, b. Meskó; Sándor-Bölzsének Márczy, Maygraber, Janthó; Sziget-Bölzsének Borbély, Fáy, Kormos, b. Meskó. Ut. p. Kassa." [3]

Hárombölzse része kataszterén belül volt található a XVIII. sz-ban Kányabölzse nevű csárda is, mely Fényes Elek szerint falu is volt egy időben: "Bölzse (Kánya), tót falu, Abauj vgyében, 50 r. kath., 12 g. kath., 1 evang., 6 zsidó lakossal. F. u. báró Meskó."

1910-ben 362, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

2001-ben 358 lakosából 357 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1818-ban épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]