Tornaújfalu

Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-vidéki
Turisztikai régió	Kassai
Rang	község
Első írásos említés	1340
Polgármester	Bodnár Albert
Irányítószám	044 02
Körzethívószám	055
Népesség
Teljes népesség	324 fő (2011) +/-
Népsűrűség	50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	172 m
Terület	6,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tornaújfalu Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 40″, k. h. 20° 53′ 15″48.5777777778, 20.8875
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tornaújfalu (szlovákul Turnianska Nová Ves) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 35 km-re délnyugatra a Bódva bal partján. 2011-ben 324 lakosából 297 magyar és 25 szlovák volt.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A község területén a Drozdová dűlőben kőkorszaki kőszerszám készítő műhely és hallstatt kori cserépmaradványok kerültek elő. A Kenderföld dűlő területén a laténi kultúra, a római kor és a korai szláv korszak különböző tárgyi emlékeit találták. Az Alsó-Hármasholdas dűlőben a bükki kultúra és a korai szláv kor maradványaira bukkantak. A 8–9. századból származó régészeti leletek tanúsága szerint szláv település volt itt, mely az egyik legrégibbnek bizonyult a mai Kelet-Szlovákia területén. A Várhegyen egykor földvár állt, melyet szintén szláv eredetűnek tartanak. Anonymus Gesta Hungaroruma szerint a honfoglalás után a Bódva vidékét Bors vezér népe szállta meg.

A mai települést 1340-ben "Wyfalu" alakban említik először a tornai váruradalom részeként, mint Tekus ispán (comes) utódainak birtokát. Közülük Lászlót tartják a Tornay család alapítójának. A falu elődje valószínűleg a tatárjárás áldozatául esett és a később alapított települést már Újfalunak nevezték. 1617-ben a tornai uradalommal együtt a Keglevich család birtoka lett. 1578-tól több török támadás érte, járványok, háborúk pusztították. A falu a 17.–18. század fordulóján majdnem kihalt. 1720-tól a lakosság pótlására főként német lakosság települt ide. 1773-ban német–magyar vegyes lakosságú település. 1815-ben a község nevét Tornaújfalura változtatták. 1828-ban 69 házban 560 lakos élt itt. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított, melyet 1862-ben, 1866-ban és 1873-ban újabb járványok követtek. 1903-ban és 1904-ben két tragikus végű nagy tűzvész során előbb a Felvég, majd az Alvég égett le szinte teljesen.

1910-ben 470, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. 1964-ben Tornaújfalut összevonták Bódvavendégivel és Tornahorvátival, az egyesített község neve Nová Bodva, azaz Újbódva lett. 1989-ben a rendszerváltást követően újra önálló település lett.

Fényes Elek szerint " Ujfalu (Torna), Abauj-Torna vmegyében, magyar falu, Tornához délre 1/2 órányira, a Bódva mellett: 539 kath. lak., s paroch. templommal. Termékeny határa mindenféle gabonát és sok kendert terem; rétjei kövérek; juhtenyésztése nevezetes. F. u. gróf Keglevics. Ut. p. Rosnyó."

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint "Torna-Ujfalu, 79 házzal, 527 magyar lakossal. Postája és távirója Torna."

2001-ben 362 lakosából 329 magyar és 32 szlovák volt.

Nevezetességei

• A Keresztelő Szent János tiszteletére emelt római katolikus templom eredetileg egy 1328-ból származó gótikus építmény, melyet miután több tűzvész miatt is további javításokat végeztek rajta 1780-ban barokk stílusban építettek át. Legutolsó átépítése a 19. század második felében történt.
• Klasszicista stílusban 1772-ben épült a reformátusok temploma, melyhez csak a 19. század közepén toldhattak tornyot, és ez is átvészelt kisebb-nagyobb károkkal több tűzvészt. 1960-ban és 1998-ban renoválták.
• A két templom közti területen egy régi porta most tájházként szolgál. Itt őrzik a népi kultúra megmaradt emlékeit, használati tárgyakat, viseleteket, szerszámokat.

További információk

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó
• Tornaújfalu Szlovákia térképén
• Eobec.sk