Bocsárd
| Bocsárd | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Rang | község |
| Polgármester | Elena Szabóová |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 226 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 481 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Terület | 0,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bocsárd
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 35′, k. h. 21° 15′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bocsárd (szlovákul Bočiar) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 17 km-re délre. 1994-ig Abaújszakállyal együtt alkotta Hutniky községet. 2011-ben 226 lakosából 222 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a régi magyar bocsár (= kádár, pohárnok) főnévből ered.
Története [szerkesztés]
Az Árpád-korban a bocsárok tárolták a várispánságok szőlőinek borát. A falut 1232-ben Bolchart néven említik először. Valamikor két részből álló várbirtok volt, melyet az Egres (Bocsárd) patak választott el egymástól. A pataktól keletre a várnépek földje Eszebocsárd, nyugatra pedig a várjobbágyok földje Péterbocsárd feküdt. Templomát 1327-től említik. 1673-ban említik itt az Enyiczky udvarházat.
Vályi András szerint "BOCSÁRD. Elegyes falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Hernádhoz közel, Kassa Városához sem meszsze, határja termékeny, és fája mind a’ kétféle, az Uraságnak szomszéd helységeiben; de a’ réteknek, és a’ legelőnek kevés volta miatt, második Osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Bocsárd, orosz-tót falu, Abauj vármegyében, Enyiczkéhez délre 3 fertálynyira: 201 róm. kath., 281 g. kath., 1 zsidó lak. F. u. b. Meskó. Ut. p. Kassa." [3]
1910-ben 146, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
2001-ben 223 lakosából 216 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Imre tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban. A 18. században klasszicista stílusban építették át.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
