Lapispatak
| Lapispatak (Ploské) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Abaúj |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1270 |
| Polgármester | František Petro |
| Irányítószám | 044 44 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 849 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 277 m |
| Terület | 10,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Lapispatak
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 21° 19′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lapispatak (szlovákul Ploské, korábban Kamenný Potok) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 849 lakosából 748 szlovák és 46 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kassától 12 km-re északkeletre a Tarca bal partján fekszik. Ortás tartozik hozzá. Földrajzi koordinátái: é. sz. 48° 48′ 51″, k. h. 21° 19′ 31″
Története [szerkesztés]
1299-ben "Lapuspatak" néven említik először III. András király oklevelében. 1304-ben Somos felosztása során keletkezett oklevélben a Lapispatakra vezető út megnevezésében "Lapuspotok" alakban szerepel. A 13. században épített templomáról 1309-ben tesznek említést, ekkor említik Myke nevű papját is. Az 1332 és 1335 között felvett pápai tizedjegyzék Miklós nevű papját említi. 1427-ben 30 portát számláltak a faluban, melyek Lapuspataki Tamás és Zsigmond között oszlottak meg. A 16. század végére a lakosság száma visszaesett. 1565-ben hét jobbágy- és öt zsellérház állt a faluban. 1598-ban Lapispatak néven említik. 1677-ben Sennyey Istvánt itt fogták el a kurucok. A 18. században már szlovák többségű település volt. 1715-ben 7 adózó család élt a faluban, közülük hatnak szlovák neve volt. 1773-ban szintén szlovák faluként említik, de szkovák nevén csak ekkor szerepel először.
Vályi András szerint "Lapis Patak. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Somoshoz 3/4 mértföldnyire, határja középszerű." [2]
Fényes Elek szerint "Patak (Lapis), tót falu, Sáros vmegyében, a Tarcza mellett, Abauj vmegye szélén: 392 r. kath., 104 g. kath., 31 evang., 81 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Két kastély. Rétje kétszer kaszálható; földe termékeny. F. u. a Keczer nemzetség. Ut. p. Böki. " [3]
1910-ben 606, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
2001-ben 808 lakosából 758 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt egyhajós római katolikus temploma a 15. század első felében épült. 1730 körül megújították, 1763-ban tornyot építettek hozzá. 1875-ben restaurálták.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
