Debrőd

Debrőd (Debraď)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-vidéki
Rang	község
Polgármester	Adriana Pappová
Népesség
Teljes népesség	375 fő (2011) +/-
Népsűrűség	16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	265 m
Terület	23,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Debrőd Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 13″, k. h. 20° 58′ 32″48.6536111111, 20.9755555556
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Debrőd (szlovákul Debraď) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 375 lakosából 201 magyar és 137 szlovák volt.

Fekvése

Kassától 27 km-re délnyugatra, a Bódva jobb partján fekszik.

A név eredete

A település neve belső, magyar névadással keletkezett a "széles, kiterült, lapos fenekű völgy" értelmű debrő főnév "-gy" helynévképzős származékából. Az alapjául szolgáló főnév előzménye a szláv debra "üreg; vízmosásos mélység" lehetett. Az elsődleges Debregy, Debrőgy alakból a későbbi-mai Debrőd képzőcserével jött létre.

Története

A falu a jászóvári premontrei prépostság ősi birtoka. 1255-ben IV. Béla a jászóvári prépostság újraalapító oklevelében említi először. Az oklevélben a király a falut a prépostságnak adományozta és 1848-ig tulajdonában is maradt. 1427-ben 15 portát számláltak a faluban. 1715-ben a török kiűzése után mindössze 5 jobbágy és egy zsellér háztartása volt. A kipusztult lakosság pótlására Szeged környékéről juhászokat telepítettek ide. Ezt a máig megőrzött szegedi nyelvjárás is megrősíti. 1828-ban 90 háza és 657 lakója volt.

Vályi András szerint "DEBRŐD. Magyar falu Abaúj Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Jászótol nem meszsze, ’s ennek filiája, határbéli földgyei néhol soványak, de egyéb meglehetős vagyonnyaiért, második Osztálybéli"

Fényes Elek szerint "Debrőd (Jászó), Abauj v. magyar falu, Jászóhoz délre 1 órányira: 659 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Jászói prépostság."

A falunak 1910-ben 606, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

2001-ben 391 lakosából 270 magyar és 117 szlovák volt.

Nevezetességei

• A falu búcsújáróhely, búcsúját június 27-én Szent László király ünnepén tartják.
• Szent László forrás

A falu határában található a Szent László tisztás és forrás:

„Úgy látszik, hogy a menekülő kún hadak, melyen jöttek, vissza is azon útat követték, s a Tiszán átkelve Abauj megye erdőségeiközé menekültek, de ha a hagyománynak hinni lehet, az üldöző magyarok őket ide is követték. A mai Jászó-Döbröd határában most is megvan a Szent László kútja, melynek forrása, ha nem is a király fohászára s ennek lova patkója helyén bugyant fel, de hihetően a nagy király gondossága által lett az erdős hegyek között felltalálva.”

(Gyárfás István: A Jász-Kunok Története, II.kötet V.rész, Kecskemét, 1870)

• A forrás melletti kápolnát 1500 körül Bátkay Domokos építtette, de a török elpusztította, ma romjai látszanak. 1952-ben a forrás körül csodás események történtek, majd kápolna is települt ide, melyet 1959-ben tönkretettek.
• Szent Péter és Pál római katolikus temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban.
• A Szt.László forrás mellett a régi romok alapjain felszentelték a növény-templomot, és újra indították a nagy hagyományokkal rendelkező búcsújárást 2007-ben.

További információk

• Debrőd mint búcsújáróhely.
• Községinfó
• Debrőd Szlovákia térképén
• A Szent László forrásról
• Debrőd információk
• Debrőd honlap
• Debrőd időjárása
• Debrőd honlap Sk/Hu/En
• Magyar katolikus lexikon

Irodalom

• Görcsös Mihály: Debrőd története és népi gazdálkodása, Múzeumi Kiskönyvtár sorozat