Torna (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torna (Turňa nad Bodvou)
Turna n Bodvou .JPG
Torna látképe.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Kassai
Rang község
Első írásos említés 1221
Polgármester Molnár Pál
Irányítószám 044 02
Körzethívószám 055
Népesség
Teljes népesség 3511 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 151 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 182 m
Terület 23,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Torna  (Szlovákia)
Torna
Torna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 20° 52′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 20° 52′ 40″
Torna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Torna (szlovákul Turňa nad Bodvou, korábban Turnianske Podhradie, németül Tornau) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 34 km-re délnyugatra, a Bódva jobb partján. 1881-ig az egykori Torna vármegye székhelye. 2011-ben 3511 lakosából 1602 szlovák, 1316 magyar és 179 roma volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom környékén feltárt régészeti leletek tanúsága szerint Torna területén már a bronzkorban és a vaskorban is éltek emberek. A vaskorban a település környékén bányák voltak. A honfoglalás után a Bódva és Sajó vidékén Börgér és fia Borsa szállásterülete volt. A vár és az alatta fekvő település keletkezéséről megbízható adat nem áll rendelkezésre.

A vár és uradalma eredetileg királyi birtok volt. Az írásos források szerint ezt követő első birtokosa a Miskolc nembeli Domonkos nádorispán és királybíró volt, aki a birtokot még III. Béla királytól kapta. Első írásos említése 1198-ban III. Ince pápa oklevelében történt. A vár és a település története a későbbiekben szorosan kapcsolódott egymáshoz. Domonkos halála után újra a királyé, majd 1243-ban IV. Béla a Bebek testvéreknek adja. 1263-ban Torna néven említik, neve az azonos nevű patakból származik. A várat egyes források szerint 1357-ben Tornai János fiai építették, de valószínűleg a Várhegyen már már azelőtt is állt egy földvár. A család 1406-ban bekövetkezett kihalása után Berencsi István kapta meg, aki szintén a Tornay nevet vette fel. E család kihalása után 1440-ban Bebek Imre lett az ura, aki 1448-ban a rigómezei csatában elesett. Ezt kihasználva még 1448-ban a husziták foglalták el, akiktől 1451-ben Hunyadi János foglalta vissza. A település 1476-ban Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott. Birtokosai Bebek Ferenc és Imre a császár pártján álltak, később azonban Bebek Imre János király híve lett. A várat 1556-ban rövid ostrommal Dietrich és Puchheim császári vezérek foglalták el I. Ferdinánd számára, de még az évben kénytelenek voltak feladni Bebek György gömöri főispán hadainak. 1567-ben Magócsy Gáspár császári serege foglalta el és mivel ebben az évben Bebek György halálával kihalt a Bebek család a vár is császári kézen maradt, aki a Magócsy családnak adta. 1612-ben Bethlen Gábor hadai szállták meg, de 1622-ben a bécsi békével visszakerült II. Ferdinándhoz. 1652-ben az egri török portyázók dúlták fel a települést, ugyanez megismétlődött 1675-ben is. 1678-ban a vár magyar őrsége megölte a német őrség egy részét és a kurucok kezére játszotta a várat, 1679-ben azonban Leslie tábornok visszafoglalta. 1683-ban Ibrahim pasa Thököly Imre seregeivel egyesülve szállta meg a helységet. 1685-ben Schultz császári tábornok újra elfoglalta és leromboltatta, azóta pusztul.

A települést a Magócsyak kihalása után a Keglevich család szerezte meg, akik a 17. században kastélyt építettek ide. 1703-ban Bercsényi Miklós hadai foglalták el. 1706 decemberében Rákóczi Tornán keresztül ment Rozsnyóról Kassára, 1707-ben pedig meg is szállt a Keglevich-kastélyban. Torna 1881-ig Torna vármegye székhelye volt, amikor is a vármegyét Abaúj vármegyével egyesítették.

Vályi András szerint " TORNA. Régi Vár, és Mezőváros Torna Várm. földes Ura Gr. Keglevich Uraság, mások is bírnak itten, lakosai katolikusok, fekszik dél. vólt Vára alatt, ’s Tornallyának is neveztetik, Torna vize mellett. Régi Vára meredek helyen vala, ’s az Ozmanoktól vitézűl mególtalmaztatott. Magócsi Gáspár’ idejekor, midőn e’ Várat bírta, elég ozman főket lehetett falain szemlélni. – 1678-dikban Júliusban meg ölettettek Német Őrzőji, ’s elfoglaltatott. Lesleus is sikeretlenűl ostromlotta először; lásd felőle Vágnert Histor. Leop. M. Lib. VIII. p. 556, & 560. de azután mintegy 30 óráig tartott heves ostromlása után megvette, szabad elmenetelt engedvén 260 őrzőinek. Végre LEOPOLDnak parantsolattyára lerontattatott. Kihalván Magócsinak ága, Keglevics Miklós házasság által jutott e’ bírtokhoz, hitveséűl vévén Móricz Borbálát; Semsey Pál pedig Annát. Ez is, a’ Kir. Fiskus is bírtokát sűrgetvén a’ Várnak, kész pénzért engedtetett B. Keglevics Miklósnak több helységekkel, ’s e’ Vármegyének Fő Ispányságával egyetemben. Díszesíti e’ Várost az Uraságnak kastéllya, jeles kertye, ’s egyéb gazdasági épűletei, szép helyen épűltt Szentegyháza, és a’ Vármegye’, ’s Gyulay Uraságnak háza. – Jeles halas tó is van itten; határjának földgye középszerű, legelője elég, réttyei jók, fája van mind a’ kétféle, eladásra módgya van, posztófabrikája is van; 3 országos vásár is esik benne. " [2]

Fényes Elek szerint " Torna, magyar mv., Abauj-Torna vmegyékben, Kassához nyugotra 5 mfldnyire, egy kies, egészséges vidéken: 1675 kath., 342 ref. és ev., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Jeles urasági kastély és kert, s halastó, melly egy malmot forgat s melly mellett egy fördő-intézet is van. Ujabb izlésü vármegyeház. Vendégfogadó. Népes országos vásárok. Földe minden gabonát s kerti veteményest jól megterem; rétjei különösen kövérek; szőlőhegye s legelője elég; erdeje pedig sok. A várostól északra egy magas kopasz sziklán láthatni régi puszta várát, mellytől kölcsönözé nevét mind a város, mind az egész megye. Első épitője hihetőleg valamellyik Bebek volt; későbben a Mágócsiakat uralta; a Mágócsiaknak ezen ága kihalván, b. Keglevich Miklós jutott birtokába, s most is a Keglevich grófi nemzetség birja a hozzá tartozó uradalommal együtt. A várat I. Leopold rontatta el. Ut. p. Rosnyó. Van 37 egész urb. telke." [3]

A halastó és a cementgyár
Mária mennybemenetele evangélikus templom

Abaúj-Torna vármegye monográfiája így ír a településről: "TORNA városa, a legujabb időkig létező Tornavármegyének egykori székhelye a Bódva és a Torna völgye találkozásánál fekszik. Lakosainak száma 1468, a kik közt az 1891-iki népszámlálás 56 németet és 14 tótot talált; a többi mind magyar és túlnyomó részben katholikus. Jelenleg a tornai járás, szolgabiróság és járásbiróság székhelye. Végállomása a kassa-tornai vasútnak, melyet azonban tovább építenek. A Bódva völgyében Gömör vármegye felé, s a Sajó völgyén közvetlenül fog csatlakozni a miskolcz-füleki, ekképen a budapesti fővonalhoz. Van posta- és táviróállomása. Torna ma is élénk vásárhely, de élénkségéből sokat veszített azóta, hogy 1881-ben a megyei hatóságot az Abaujvármegyében való bekeblezés következtében feloszlatták. Házainak száma 216. Ezek közt megemlitésre méltó a régi vármegyeháza és a régi Keglevich-féle kastély, mely ma Dreher Antalé. A kastélyt csinos park veszi körül; benne egy öt hold terjedelmü tó van, mely soha sem fagy be. A társas élet ébren tartására szolgál a társaskör, vadásztársulat, nőegyesület, könyvtáregyesület. Van itt kath. népiskola, egy holdnyi faiskolával. Pénzintézete a Tornai takarékpénztár." [4]

"A város északi részén, a várhegy nyúlványát képező dombon áll a régi, de teljesen átalakitott r. kath. templom, mely a XVI. században a protestánsok birtokába jutott és a katholikusok innen nem messze épitették föl ma is fennálló kis templomukat. Midőn a város a Keglevicheké lett, I. Lipót alatt a földesúr kitiltotta a protestánsokat a városból, a kik Szádelőn és Ájon telepedtek meg; a lakosságnak visszakatholizált nagyobb része pedig megint birtokába vette a templomot. A hagyomány szerint a népmondában maig is élő Herkó Páter nevü szendrői barát, hol rábeszéléssel, hol erőszakkal legnagyobb hévvel működött a visszatéritésen. A templom értékes falfestményeit az idők folyamán nagyon megrongálták. Legujabban a templomot restaurálták s a festményeket kijavitották; de eredeti szépségüket nem adhatta vissza a javitó festő." [4]

1910-ben 1697 lakosából 1682 fő magyar volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011-ben 3511 lakosából 1602 szlovák, 1316 magyar és 179 roma volt.

2001-ben 3213 lakosából 1411 fő szlovák, 1400 magyar, 259 cigány volt. Tíz évvel korábban még a lakosság kétharmada magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Torna (település) témájú médiaállományokat.