Pány
| Pány (Paňovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Abaúj |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1274 |
| Polgármester | Marta Sehnalová |
| Irányítószám | 044 71 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 590 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 243 m |
| Terület | 20,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 21° 03′ 50″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Pány (szlovákul Paňovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 590 lakosából 532 szlovák és 32 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 26 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1274-ben Paan néven említik először, amikor IV. László király az Aba nembeli Csobánka fia János comesnek adja. 1301-ben Kázmér fia Ugriné, 1332-ben Ugrin fiai Pongrác és Miklós birtoka. 1378-ban Pányi Demeter fia Ferenc birtoka. 1427-ben 29 portát számláltak a faluban, amely mintegy 150 lakost jelent. Ebből 21 porta Pányi János, 8 porta Pányi György tulajdona. 1553-ban 12, 1564-ben már csak hét porta volt a településen. Lakói a 16. században kálvinisták lettek. 1851-ben vegyes magyar–szlovák falu volt.
Vályi András szerint "PÁNY. Panyovce. Magyar és tót falu Abaúj Vármegyében, földes Ura a’ Jászói Prépostság, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik a’ Kassai járásban; határja jó, de megkivánnya minden harmadik esztendõben a’ trágyázást, réttye, legelõje hasznos, épûletre való fája nints, második osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Pány, Panowcze, tót-magyar falu, Abauj vgyében, ut. p. Kassához nyugotra 2 1/2 mfdnyire: 815 katholikus, 21 evangelikus, 86 reformatus, 74 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ref. szentegyház. Van itt egy mesterségesen készûlt tó, melly malmot hajt; sok erdõ, nagy pálinka égetés. F. u. Szirmay, Lánczy, Puky nemzetségek." [3]
1910-ben 496, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.
2001-ben 564 lakosából 515 szlovák és 44 magyar volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1713-ban épült késő gótikus stílusban.
- Református temploma 1911-ben épült.
- Szent János kápolnája 19. századi.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
