Pány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pány (Paňovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Abaúj
Rang község
Első írásos említés 1274
Polgármester Marta Sehnalová
Irányítószám 044 71
Körzethívószám 055
Népesség
Teljes népesség 590 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 243 m
Terület 20,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pány (Szlovákia)
Pány
Pány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 21° 03′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 21° 03′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pány (szlovákul: Paňovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassától 26 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1274-ben Paan néven említik először, amikor IV. László király az Aba nembeli Csobánka fia János comesnek adja. 1301-ben Kázmér fia Ugriné, 1332-ben Ugrin fiai Pongrác és Miklós birtoka. 1378-ban Pányi Demeter fia Ferenc birtoka. 1427-ben 29 portát számláltak a faluban, amely mintegy 150 lakost jelent. Ebből 21 porta Pányi János, 8 porta Pányi György tulajdona. 1553-ban 12, 1564-ben már csak hét porta volt a településen. Lakói a 16. században kálvinisták lettek. 1851-ben vegyes magyar–szlovák falu volt.

Vályi András szerint "PÁNY. Panyovce. Magyar és tót falu Abaúj Vármegyében, földes Ura a’ Jászói Prépostság, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik a’ Kassai járásban; határja jó, de megkivánnya minden harmadik esztendőben a’ trágyázást, réttye, legelője hasznos, épűletre való fája nints, második osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Pány, Panowcze, tót-magyar falu, Abauj vgyében, ut. p. Kassához nyugotra 2 1/2 mfdnyire: 815 katholikus, 21 evangelikus, 86 reformatus, 74 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ref. szentegyház. Van itt egy mesterségesen készűlt tó, melly malmot hajt; sok erdő, nagy pálinka égetés. F. u. Szirmay, Lánczy, Puky nemzetségek." [3]

A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 496, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 564 lakosából 515 szlovák és 44 magyar volt.

2011-ben 590 lakosából 532 szlovák és 32 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1713-ban épült késő gótikus stílusban.
  • Református temploma 1911-ben épült.
  • Szent János kápolnája 19. századi.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]