Balogd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balogd
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Sajómente
Rang község
Polgármester Juraj Gmitro
Népesség
Teljes népesség 559 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 164 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 205 m
Terület 3,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balogd  (Szlovákia)
Balogd
Balogd
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 25′
é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 25′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Balogd (1899-ig Bologd, szlovákul Blažice) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 15 km-re délkeletre az Olsva partján. 2011-ben 559 lakosából 529 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 3. évezredben is éltek emberek. A 2. és 4. század közötti időszakból pedig 27 fazekas égetőkemence maradványai kerültek elő. A mai falut 1245-ben Bolugd néven említik először. 1562-ben hét portát számláltak a faluban. 1575-ben a király Katai Ferencnek adományozta, később a kassai jezsuiták a birtokosai. A 19. században vegyes szlovák–magyar lakossága volt, többségben római katolikusok.

Vályi András szerint "BOLOGD. vagy Bolvid. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ tudományi Kintstár, fekszik Kassától két mértföldnyire; ’s a’ Mislei Uradalomhoz tartozik. Határja, ’s vagyonnyai is középszerűek." [2]

Fényes Elek szerint "Bologd, tót-magyar falu, Abauj vgyében, az Ósva mellett: 348 kath., 8 zsidó lak. Földei sikon feküsznek s termékenyek, 3 kerekű malom az Ósva vizén, kása- és kendertörővel. F. u. a tudományi kincstár. Ut. post. Kassa." [3]

1910-ben 343, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

2001-ben 463 lakosából 441 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés