Kassamindszent

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kassamindszent (Valaliky)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1248
Polgármester Štefan Petrík
Irányítószám 044 13
Körzethívószám 055
Népesség
Teljes népesség 4180 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 485 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 185 m
Terület 8,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kassamindszent  (Szlovákia)
Kassamindszent
Kassamindszent
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 33″, k. h. 21° 17′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 33″, k. h. 21° 17′ 30″
Kassamindszent weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kassamindszent (1899-ig Koksó-Mindszent, szlovákul: Valaliky, korábban Všechsvätych) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Bernátfalva, Búzafalva, Csontosfalva és Kassamindszent települések 1961. évi egyesítése. 2011-ben 4180 lakosából 3510 szlovák és 141 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassától 10 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1280-ban "terra Cocso" néven említik először. Nevét a mindenszentek tiszteletére szentelt templomáról kapta, amely 1332-ben már állt. 1427-ben a "Menthsenth" néven említett falunak 5, Csontosfalvának ("Alsov Koxomenthzenth") 2, Bernátfalvának ("Felsew Kaxomenthzenth") 1, Búzafalvának ("Buzaperfalua") 3 portája volt. Különböző nemesi családok, köztük a Varga, Bölzsei és füzi családok birtoka volt. A reformáció terjedésével Mindszent lakói is reformátusok lettek. A 1617. században magyar többségű református település volt. A templomot csak 1695-ben kapták vissza a katolikusok. Eredeti magyar lakossága valószínűleg a török támadások következtében pusztult ki. Pótlásukra a 18. század elején szlovákokkal telepítették újra. 1746-ban már dokumentáltan szlovák többségű település volt. 1910-ben Kassamindszentnek 274, Bernátfalvának 240, Búzafalvának 316, Csontosfalvának 261, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

2001-ben 3701 lakosából 3510 szlovák és 143 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1771 és 1786 között épült Eszterházy Károly egri püspök támogatásával barokk-klasszicista stílusban. Tornya 1800-ban épült a templomhoz. 1935-ben megújították.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]