Péder
| Péder (Peder) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Abaúj |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1314 |
| Polgármester | Jozef Holečko |
| Irányítószám | 044 05 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 394 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 181 m |
| Terület | 11,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Péder
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 34′ 45″, k. h. 20° 57′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Péder (szlovákul Peder) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 29 km-re délnyugatra a Bódva jobb partján. 2011-ben 394 lakosából 296 magyar és 86 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
1275-ben "Pudur" néven említik először, temploma 1317-ben már állt. A 18. század elején a hadi események és járványok következtében elnéptelenedett, de még e század folyamán református magyarokkal újratelepítették. 1772-ban 9 jobbágy és 9 zsellércsalád élt a településen. A 18. századtól görög katolikusok is települtek a községbe, majd a 19. század elején németek is települtek a községbe.
Vályi András szerint "PÉDER. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai leginkább reformátusok, fekszik Jánoknak szomszédságában, mellynek filiája; ámbár épûletre való fája nints, de egyéb javai jelesek lévén, elsõ osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Péder, magyar–német falu, Abauj-Torna vmegyében, a Kanyapta mocsár mellett: 282 kath., 20 evang., 465 ref., 32 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Rétje, legelõje, nádja bõséggel. F. u. többen. Ut. p. Meczenzéf." [3]
A 19. század végén és a 20. század elején sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra. 1910-ben 388, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1939-ban 420 lakosa volt, 1 fő kivételével mind magyar. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 382 lakosából 310 magyar és 43 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma – eredetileg katolikus templom volt – 13. századi eredetű, később többször átépítették. Gótikus falfestményeit lefestették. Régi fatornya helyett 1923-ban új kőtornyot építettek. A templom a falu északi részében található (az úgynevezett Kis Péderben).
- Római katolikus temploma az 1920-as években épült.
- Nyomárkay kúria - a falu egykori földesurának volt a tulajdona, jelenleg magánlakás. Az épület a falu központi részében található, nemmessze a iskolától, pár méterre a buszmegálótól.
- Vendéghy kúria - Vendéghy nemes család tulajdona volt, most szintén magánlakás. Az 1540 - 1570 évek között Vendéghy György volt a szolgabíró, tehát Péder az Abaúj vármegye egyik járási székhelye volt. Az épület a falu északnyugati részében található[4]
- Az élet fája nevű szobor - 2009 májusában volt felavatva a Nyomárkay kúria előtt. A szobor Rácz László és Rácz Péter műve, Szabó Ottó terve alapján.
További információk [szerkesztés]
- Községinfó
- Péder Szlovákia térképén
- A református templom (szlovákul)
- Magyar nyelvű ismertető
- E-obce.sk
- http://www.galeriaslovakia.eu/show.php?typ=mesto&id2=800 Fényképek a faluról
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Krokhely János: Péder község története 1214 – 2006
|
|||||||
