Péder

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péder (Peder)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Abaúj
Rang község
Első írásos említés 1314
Polgármester Jozef Holečko
Irányítószám 044 05
Körzethívószám 055
Népesség
Teljes népesség 394 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 181 m
Terület 11,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Péder  (Szlovákia)
Péder
Péder
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 45″, k. h. 20° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 45″, k. h. 20° 57′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Péder (szlovákul: Peder) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 29 km-re délnyugatra a Bódva jobb partján. 2011-ben 394 lakosából 296 magyar és 86 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1275-ben "Pudur" néven említik először, temploma 1317-ben már állt. A 18. század elején a hadi események és járványok következtében elnéptelenedett, de még e század folyamán református magyarokkal újratelepítették. 1772-ban 9 jobbágy és 9 zsellércsalád élt a településen. A 18. századtól görög katolikusok is települtek a községbe, majd a 19. század elején németek is települtek a községbe.

Vályi András szerint "PÉDER. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai leginkább reformátusok, fekszik Jánoknak szomszédságában, mellynek filiája; ámbár épűletre való fája nints, de egyéb javai jelesek lévén, első osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Péder, magyar–német falu, Abauj-Torna vmegyében, a Kanyapta mocsár mellett: 282 kath., 20 evang., 465 ref., 32 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Rétje, legelője, nádja bőséggel. F. u. többen. Ut. p. Meczenzéf." [3]

A 19. század végén és a 20. század elején sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra. 1910-ben 388, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1939-ban 420 lakosa volt, 1 fő kivételével mind magyar. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

2001-ben 382 lakosából 310 magyar és 43 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma – eredetileg katolikus templom volt – 13. századi eredetű, később többször átépítették. Gótikus falfestményeit lefestették. Régi fatornya helyett 1923-ban új kőtornyot építettek. A templom a falu északi részében található (az úgynevezett Kis Péderben).
  • Nyomárkay kúria - a falu egykori földesurának volt a tulajdona, jelenleg magánlakás. Az épület a falu központi részében található, nemmessze a iskolától, pár méterre a buszmegálótól.
  • Vendéghy kúria - Vendéghy nemes család tulajdona volt, most szintén magánlakás. Az 1540 - 1570 évek között Vendéghy György volt a szolgabíró, tehát Péder az Abaúj vármegye egyik járási székhelye volt. Az épület a falu északnyugati részében található[4]
  • Az élet fája nevű szobor - 2009 májusában volt felavatva a Nyomárkay kúria előtt. A szobor Rácz László és Rácz Péter műve, Szabó Ottó terve alapján.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]