Alsócsáj
| Alsócsáj (Nižný Čaj) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Kassai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1335 |
| Polgármester | Milan Česlák |
| Irányítószám | 044 16 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 274 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 206 m |
| Terület | 2,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsócsáj
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 21° 24′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsócsáj (szlovákul Nižný Čaj) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 274 lakosából 245 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kassától 15 km-re délkeletre az Olsva partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu területén már a 9 – 10. században laktak emberek. Régen a szomszédos Felsőcsájjal képezett egy települést. A mai falu első említése 1335-ben történik, az Aba nemzetség birtoka volt. Már 1746-ban is vegyes magyar-szlovák lakossága volt.
Vályi András szerint "Alsó Csáj. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Olsva vize mellett, Kassától más fél mértföldnyire, mivel földgyeinek fele nehezebben miveltetik, és legelője is marháinak nem elegendő, ámbár Kassának szomszédságában van, mindazáltal a’ második Osztályba tétettetett." [2]
Fényes Elek szerint "Csáj (Alsó), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Bologdhoz 1 fertálynyira, 114 r. kath., 30 g. kath., 81 ref., 15 zsidó lak. F. u. Bodnár, Rátkay, Bónis. Ut. p. Szinnye." [3]
1910-ben 218, többségében magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
2001-ben 260 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
