Ránkfüred
| Ránkfüred (Herľany) | |
 |
|
| A herlányi gejzír | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Abaúj |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1487 |
| Polgármester | Jana Tóthová |
| Irányítószám | 044 46 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 287 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 361 m |
| Terület | 9,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ránkfüred
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 48′ 00″, k. h. 21° 28′ 40″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ránkfüred (1899-ig Herlein, szlovákul Herľany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 25 km-re északkeletre. Üdülőhely a Sóvári-hegységben. Herlánynak, vagy Ránkherlánynak is hívják. 2011-ben 287 lakosából 270 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Eredetileg két község volt névelőtagját a szomszédos Ránkról, utótagját a herlányi fürdőről kapta.
Története [szerkesztés]
A település az 1431 és 1487 közötti időszakban keletkezett. 1487-ben "poss. Haryan" néven említik először a szinyei uradalom részeként. 1601-ben a terebesi uradalomhoz tartozott. A 17. századtól ismert fürdője, jódos, vasas, szénsavas vizét évszázadok óta használják gyógykezelésre. Benépesülése azonban csak a 18. század elején kezdődött. Az 1715-ös és 1720-as adóösszeírásokban még nem is említik. 1808-ban említik először fürdőjét.
Fényes Elek szerint "Herlein, német f., Abauj vgyében, Bánk mellett: 86 kath., 15 evang. lak., kik ide II. József alatt költöztek. Nevezetes ásványos vizérõl. Lásd Ránk helységét. F. u. a kamara. Ut. p. Kassa. " [2]
1910-ben 160, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
Nevezetessége a herlányi gejzír, melynek forrását 1875-ben 404 m-es fúrással találta meg Zsigmondi Vilmos geológus. Vize 32-36 óránként 25-30 m magasra tör fel[forrás?] vastag sugárban. Az erupció időtartama megközelítőleg fél óra. Vizének kezdeti 10°C-os hőmérséklete a kitörés folyamán közel 18°C-ra emelkedik.
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
