Alsólánc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsólánc (Nižný Lánec)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
PolgármesterAlexander Sitáš
Irányítószám04473
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség447 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület4,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 13″, k. h. 21° 06′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 13″, k. h. 21° 06′ 33″
Alsólánc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólánc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólánc (szlovákul: Nižný Lánec, németül: Unter-Lanzdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 27 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1298-ban „Lanch” néven említik először, neve a német eredetű Lanch személynévből származik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Tovább keletnek a következő négy községet találjuk a Kanyaptavölgyben: Alsó-Láncz, 34 házzal, 272 magyar lakossal. Postája, Buzita, távirója Nagy-Ida. Itt van Hedry József nagybirtokos csinos kastélya, melyet Lánczy Ferencz e század elején épittetett, Hedry József pedig 17 évvel ezelőtt restauráltatott.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 269-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2001-ben 405 lakosából 208 magyar, 101 cigány és 48 szlovák volt.

2011-ben 423 lakosából 256 magyar, 110 cigány és 53 szlovák volt.

További információk[szerkesztés]

  • Abaúj-Abaújban – Európai Területi Társulás Fejlesztési Partnerség turisztikai információs szolgáltatása – A honlapról képek és videók is elérhetők. – Hozzáférés ideje: 2012. november 24. 20:00.
  • Nižný Lánec – Településinformáció – Hozzáfétés ideje: 2012. november 24. 18:00.
  • E-obce.sk

Jegyzetek[szerkesztés]