Somodi
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Somodi (Drienovec) | |
 |
|
| Somodi - Szent Márton templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Kassai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1241 |
| Polgármester | Tibor Kočiš |
| Irányítószám | 044 01 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2126 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 188 m |
| Terület | 28,07 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Somodi
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 20° 57′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Somodi (szlovákul Drienovec, korábban Šomody) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 29 km-re délnyugatra. 2011-ben 2126 lakosából 847 szlovák, 617 magyar és 603 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A falut 1255-ben a jászói kolostor birtokainak leírásában "Sumugy" alakban említik először. 1345-ben Szepsi város határleírásában szerepel mint vámszedési joggal rendelkező királyi birtok. Vámja a Tornáról Kassára menő út mellett állt. 1349-ben Nagy Lajos király adománylevelében "Sumugy" néven szerepel, mint Abaúj vármegye része. 1387-ben Zsigmond király a somodi uradalmat Kapoly Jánosnak adja. Egykori várát 1317-től említik mint királyi várat az abaújvári ispánság tartozékaként. 1349-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a 14. században királyi birtok, a 16. században a szepesi káptalané. 1776-tól a rozsnyói püspökség birtoka. A szepesi káptalan 1595-ben kelt oklevele szerint a mai templom helyén ekkor egy kápolna állt, mely Krisztus Szent Teste tiszteletére volt szentelve. 1775 és 1780 között épült fel itt a ma is álló templom.
Vályi András szerint "SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék." [2]
Fényes Elek szerint "Somodi, nagy magyar falu, Abauj vgyében, Szepsihez nyugotra 1 órányira, a rozsnyói oszágutban, 1226 kath., 1 evang., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje mindent jól megterem; erdeje gyönyörü s benne sok fenyves madár és fajdtyuk fogatik. Fördõintézet. E helységben lovasság szokott tanyázni. F. u. a rozsnyói püspök." [3]
Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint Somodinak "204 háza, 1181 magyar lakosa, körjegyzősége, vasúti-, posta- és táviró-állomása van. Itt van a rozsnyói püspök csinos nyaralója, szép park közepén. A nyaraló berendezése egészen egyszerü. Határában már régebben kutattak kőszenet, a rendszeres kutatást azonban csak a „Kassa-somodi kőszénbánya részvénytársulat” kezdte meg. Van itt egy kisebb csppkőbarlang és egy meleg forrás, mely a püspöki kert egyik sziklájából fakad. „Földvár” nevü dülője onnan nyerte elnevezését, mert ott a török világban földsánczokat emeltek. Római kath. temploma 1780-ben épült. A püspöki nyaralótól északra, a Miglincz-patak völgyében van a regényes fekvésü somodi fürdő, melyet a vármegyéből sokan látogatnak." [4]
1910-ben 1180, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.
2001-ben 1752 lakosából 1119 szlovák és 587 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült, védőfal övezi. A templom a második világháborúban súlyosan megrongálódott. Külső renoválása 1983-ben a belső 1986-ban történt.
- Az egykori püspöki kastély 1780-ban épült, 1838-ban Scitovszky János rozsnyói püspök kápolnával bővítette. Parkjában tó található. A kastély az államosítás után oktatási célokat szolgált. A rendszerváltást követően visszakapta a püspökség, ma a Máriás-nővérek otthona van benne, akik az épületet fokozatosan hozzák rendbe.
- A faluban fürdőtelep, ásványvízforrás is található.
- Somodi-barlang. Egy cseppkőbarlang, amelyet 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként felvettek az UNESCO Világörökség listára.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye.
|
|||||||
