Abos
| Abos (Obišovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1289 |
| Polgármester | Peter Kišiday |
| Irányítószám | 044 81 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 422 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 297 m |
| Terület | 9,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Abos
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 21° 15′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Abos (szlovákul Obišovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 422 lakosából 392 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A falu Kassától 17 km-re északra a Szinnye és Hernád folyók összefolyásánál épült.
Története[szerkesztés]
Területe már a honfoglalás korában lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült leletek. Először 1289-ben "Obus" néven említi oklevél. Határában az óvár helyén az Abák építettek a tatárjárás után várat.
Vályi András szerint "Obusovtze, tót falu Sáros Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Hernád víze mentében, Somoshoz, mellynek filiája nem meszsze, határja kövér termékenységű; de nehezen miveltetik, réttyei kétszer kaszállhatók, és tsak akkor öntettetnek el, midőn már a’ szomszéd völgyek vízzel megteltek, erdeje, legelője, és szomszéd piatzozása is alkalmatos, mellyekhez képest első Osztálbéli."[2]
Fényes Elek szerint "Abos, (Obisowce), tót falu, Sáros vgyében, Somoshoz 1/2 mfd. 287 kath., 181 evang., 2 ref., 42 zsidó lak., Nagy erdő, mészégetés, vizimalom. F. u. Marjássy nemz., s a kamara."[3]
1910-ben 482 szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
2001-ben 370 lakosából 365 szlovák volt.
Nevezetessségei[szerkesztés]
Késő román kori római katolikus temploma van, melyet 1769-ben barokk stílusban átépítettek, 1888-ban belülről is felújítottak. Búcsújáróhely, oltárképe az Olvasós Boldogasszony kegyképe miatt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
További információk[szerkesztés]
|
|||||||
