Ósva
| Ósva (Olšovany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Abaúj |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1279 |
| Polgármester | František Marcin |
| Irányítószám | 044 19 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 545 fő (2006)[1] +/- |
| Népsűrűség | 55 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 224 m |
| Terület | 9,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ósva (szlovákul Olšovany) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 12 km-re keletre az Olsava jobb partján. 2001-ben 497 lakosából 467 szlovák volt.
[szerkesztés] Története
1272-ben Ilswa néven említik először az Aba nembeli Miklós fia László birtokaként. 1332-ben már állt temploma is, mely valószínűleg még a 13. században épült. 1335-ben Károly Róbert hívének Drugeth Vilmosnak adta. 1427-ben 25 portát számláltak a faluban, mely mintegy 125 lakost jelent. 1553-ban már csak 12 portája volt. 1573-ban Miksa császár tizenötezer aranyért Kátay Ferencnek adta zálogbirtokként és 1615-ig a Kátayak birtoka maradt, majd ezután Hofmann Györgyé. 1715-ben öt ház állt a faluban, ebből egy zsellérház.
Vályi András szerint "OSVA. Osavjani. Elegyes Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai külömbfélék, fekszik Regete Ruszkához közel, mellynek filiája, határjának 2/3 része soványas. " [2]
Fényes Elek településtörténeti műve szerint "Osva, Olssowján, tót-német–magyar falu, Abauj vgyében, az Osva pataka mellett, ut. p. Kassához keletre 1/4 mfdnyire a zempléni postautban, 445 kath., 43 g. kath., 110 ref., 4 zsidó lak. Osva vizén kendertörõvel együtt, pálinkaháza, kövér rétje. Szántóföldeinek 2/3 sovány; erdeje derék. F. u. a tudományi kincstár. " [3]
1910-ben 442, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||

