Méhészudvarnok
| Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Abaúj |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1314 |
| Polgármester | Alexander Miliczky |
| Irányítószám | 044 02 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 434 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 204 m |
| Terület | 13,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Méhészudvarnok
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 20° 50′ 20″ | |
| Méhészudvarnok weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Méhészudvarnok (szlovákul Dvorníky-Včeláre) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Kassától 37 km-re délnyugatra a magyar határ mellett fekszik. 2011-ben 434 lakosából 276 magyar és 128 szlovák volt.
Története [szerkesztés]
A falu területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban és a korai bronzkorban is éltek emberek. A 13. században királyi birtokként Torna várának uradalmához tartozott. Szádudvarnokot 1314-ben említik először, a 14. században több birtokosa volt. 1440-től Bebek Imre tulajdona, majd a Giskra János vezetette husziták foglalják el. 1476-tól a Szapolyai családé, majd 1536-tól ismét a Bebekeké.1598-ban 52 lakott és 5 lakatlan ház állt a településen. 1617-ben Keglevich Miksa vásárolta meg. A 18. században magyar-szlovák vegyes lakosságú falu magyar többséggel. 1828-ban 89 házában 698 lakosa volt, többségben római katolikusok.
Méhészt 1314-ben "Othelek" néven említik először. 1345-ben Méhészi Péter fia János birtoka. 1430-ban nyolc portája volt. A 15. század közepéig a Méhészieké, majd a Szádelői a Szentkirályi és a Kálnai családé. 1512-től a Nádasdyaké, 1606-tól a Monoki, 1660-tól a Helmeci család birtoka. A későbbiekben is több tulajdonosa volt. 1828-ban 25 házában 233 lakos élt, többségben kálvinista magyarok.
1910-ben Szádudvarnoknak 442, Méhésznek 125, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Szádudvarnok és Szádelő községeket Zádielske Dvorníky néven egyesítették, majd Méhész községgel egyesítve a Dvorníky-Včeláre nevet kapta. Később Szádelő újra önálló község lett.
2001-ben 445 lakosából 303 magyar és 140 szlovák volt.
Forrás [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
