Hilyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hilyó (Hýľov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1318
Polgármester Stanislav Bernát
Irányítószám 044 12
Körzethívószám 055
Népesség
Teljes népesség 480 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 480 m
Terület 23,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hilyó (Szlovákia)
Hilyó
Hilyó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 48″, k. h. 21° 06′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 48″, k. h. 21° 06′ 14″
Hilyó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hilyó (szlovákul: Hýľov) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 480 lakosából 447 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassától 11 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1330-ban Hylo, 1332-ben Hylou néven említik. Neve az ősszláv gyl (= süvöltő madár) főnévből származik. 1330-ban Csurka István fiai Tamás, Miklós és János osztoztak a családi birtokon. A falutól délnyugatra az Ida patak jobb partján ekkor kisebb vár is állt, melynek azonban ma nyoma sincs. A falu temploma az 1320-as években épült, de erről az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék még nem tesz említést. 1367-ben Nagy Lajosg király oklevele kisidai Csurka Tamás fiát Pétert és testvérét megerősíti birtokában. Mivel a falu határában ezüstöt bányásztak ennek jövedelmét 1401-ben Luxemburgi Zsigmond a maga számára vette át. 1427-ben 18 portát számláltak a településen, ez hozzávetőlegesen 140 lakost jelent. Bár Kassa mindent elkövetett, hogy a falut megszerezze, 1446-ban a birtokvitában még Gecse Györgynek, Istvánnak és Miklósnak ítélték. 1491-ben II. Ulászló király Kassa városának adta. 1553-ban 11 és fél portája volt 30 lakossal. A 1617. században délről a török elől nagy számú magyar menekült érkezett a településre, eenk következtében az átmenetileg magyar többségű lett. 1657-ben a fintai Daróczi István barokk kastélyt épített ide. 1696-ban hat parasztcsalád mellett egy bíró és egy zsellárcsalád élt itt. 1720-ban 11 paraszti ház állt a településen. 1773-ban 51 családjából 41 gazda és 10 zsellér volt. A 18. században határában vasat bányásztak és a 19. században vasolvsztó hámor is épült ide. 1828-ban 79 házában 659 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból, erdei munkákból, fűrészelésből éltek.

Vályi András szerint "HILLÓ. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura B. Mesko Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nap. ny. egy mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával ékes, határjának nagy része köves, sovány, és hegyes; de vagyonnyait jól eladhattya. " [2]

Fényes Elek szerint "Hilyó, (Hilow), magas hegyek közt fekvő tót falu, Abauj vmegyében: 592 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van egy régi kastélya, vasbányája és hámora, fürészmalma s szép fenyves erdeje. F. u. b. Mesko. Ut. p. Kassa." [3]

1910-ben 476, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

2001-ben 454 lakosából 451 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1783-ban épült, 1958-ban megújították.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]