Tarcavajkóc
| Tarcavajkóc (Vajkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Kassai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1630 |
| Polgármester | Ladislav Balla |
| Irányítószám | 044 43 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 630 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 162 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 209 m |
| Terület | 3,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tarcavajkóc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 21° 19′ 15″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tarcavajkóc (szlovákul Vajkovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 630 lakosából 548 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 12 km-re északkeletre a Tarca bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1270-ben "terra Zokola" néven említik először, amikor V. István király több faluval együtt Reynold magiszternek adja. 1309-ben a Rozgonyiak birtoka, majd 1489-től a Csákyak zálogbirtoka. Vajkóc néven 1473-ban említik először. 1488-ban "Waykolcz" alakban szerepel.[2] 1598-ban 28 ház állt a településen. 1630-ban másfél portája adózott. 1715-ben 4, 1720-ban 7 háztartása volt. 1746-ban vegyes szlovák-magyar falu, többségben református vallású lakosokkal. 1772-ben 26 család élt a faluban, közülük 18 birtokos család. 1828-ban 49 házában 322 lakos élt. A 18. századtól főbb birtokosai a Szinyei, Soós, Szatmáry családok voltak. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint " VAJKÓCZ. Tót falu Abaúj Várm. földes Urai Sós, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Felsõ Ólcsvához nem meszsze, és annak filiája; határja termékeny, legelõje szoros, piatza Kassán." [3]
Fényes Elek szerint " Vajkócz, (Walkowcze), Abauj v. tót falu, a Tarcza mellett, Sáros vmegye szélén: 68 kath., 69 evang., 205 ref., 7 zsidó lak. Ref. szentegyház. F. u. Garniga ezredes, Kelcz, Okruczay. Ut. p. Kassa." [4]
1910-ben 391, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
2001-ben 540 lakosából 496 szlovák és 37 cigány volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma a 18. század végén épült, tornyát 1901-ben építették.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV.. Budapest: MTA. 1890-1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
