Kéked
| Kéked | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Abaúj–Hegyközi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hunkár Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 3899 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 183 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 14,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kéked
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kéked
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,54588°, k. h. 21,34596° | |||
| Kéked weboldala | |||
Kéked község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 76 kilométerre északkeletre.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A települést 1297-ben említik először Keked néven.
1317-ben Kekud, 1319-ben Quequed, 1332-1335 között Quequed, Kykit, Kekuk, Kekud néven említik.
A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.
1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, 1333-ban 8, 1334-ben 3, 1335-ben 2 garas pápai tizedet fizetett.
1319-ben Pányokkal szomszédosnak említik.
Kastélya gótikus eredetű, a 15. században épült, később reneszánsz stílusban építették át.
A mai Kéked 1942-ben jött létre Alső-és Felsőkéked egyesítéséből.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Látnivalók [szerkesztés]
- Melczer-kastély: A gótikus eredetű 15.-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [2]
- Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
- Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.[4] A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét.
Környező települések [szerkesztés]
Abaújvár (3 km), Pányok (kb. 4 km), Zsujta (11 km), a legközelebbi város: Gönc (15 km).
Források [szerkesztés]
- Györffy György:Abaújvármegye
- Abaúj-Torna Vármegye, 1939
- Magyarország, Panoráma, 1975
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ 4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csodaszépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védettényilvánítás előtt. Forrás [1]
