Gibárt
| Gibárt | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Encsi |
| Rang | község |
| Polgármester | Matkovics Lajos[1] |
| Irányítószám | 3854 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 373 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 69,98 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gibárt
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Gibárt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|
Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Encsi kistérségben, Encstől 3 km-re keletre, Encs és Abaújkér közt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A környék már a IV. században is lakott volt. E korból származnak a Hernádbűdés Gibárt határában talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa.
Neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először, Gybart néven, amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.
1315-ben Rykolph fia Kokos mester és Kércsi Lang birtokának írták, és határát is megjáratták. 1316-ban Kokos cserébe adta e birtokát Langnak és testvérének Sáros megyei birtokért.
A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.
Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.[3]
[szerkesztés] Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[4]
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] A törpe vízerőmű
Gibárton található, a ma már ipari műemlékké nyilvánított, 1901-ben tervezett, 1902-ben épített és 1903-ban üzembe helyezett gibárti vízerőmű. Magyarországon itt épült az elsők között vízi erőmű, a Hernád folyón. A ma is üzemelő törpe erőmű, kategóriájában hazánk legrégebbi, magyar gyártású, ma is eredeti alapgépeivel működő villamosenergia-termelő telepe, amely hozzájárul a régió áramellátásához. A gibárti vízierőmű géptermében 2 darab, egyenként 250 kilowatt teljesítményű generátor található. A vízerőmű előzetes egyeztetést követően, látogatható.
A duzzasztómű a község felett egy éles kanyarban épült. Az alapozás és mélyépítés részlettervei nem maradtak fenn. A műtárgy valószínűleg a Hernád kisvízhozamának időszakában épült, amikor a főgátat elzárták, és a Hernád vizét a mellékágba (a mai üzemvízcsatornába) terelték. A felvíz csatornán keresztül jut a víz a gépházban elhelyezett turbinákhoz. A turbinákon átfolyó víz az alvíz csatornán át jut vissza a Hernád mederbe. A Gibárti vízerőmű, a maga méret- és típuskategóriáján belül, Magyarország legrégibb ma is működő energiatermelő egysége. Felépítésének gondolata a múlt század végén foganhatott meg és a kivitelre, valamint általános elrendezésre vonatkozóan a Ganz-MÁVAG gyár tervtárában fellelhető legrégibb rajzok az 1903. évből származnak. Ezek a rajzok lényegében a mai állapotot tükrözik, mind az épület, mind a gépi berendezés tekintetében. Látható azonban, hogy a telep több módosításon, a gépek pedig felújításon estek át. Ezek közül az 1929. évben kiadott -még meglévő- rajzmásolat egy olyan javításról tanúskodik, amikor mindkét turbina új járókereket és szabályozó vonórudakat kapott. Ezek a közel negyven esztendeig folyamatosan üzemben tartott alkatrészek, a jelenlegi nagyjavítás során ismét felújításra kerültek. Eredetileg mindkét gépegységhez azonos típusú sebességszabályozó tartozott. Ezek közül az egyik lényegét tekintve ma is eredeti állapotban van, és a nagyjavítás során is csupán az elhasználódott alkatrészek cseréje vált szükségessé, bárminemű lényeges szerkezeti változtatás nélkül. A másik regulátorát a negyvenes évek elején teljesen felújították. Az új szabályzó azonban nem felelt meg maradéktalanul a vele szemben támasztott műszaki követelményeknek, ezért a nagyjavítás során szerkezeti módosításon is átesett. 1967-ben kerültek felújításra a turbinák és a szabályzók. A duzzasztóműtől 100 m-re találjuk a 12 m széles árapasztót, amellyel a szűknek bizonyult duzzasztómű kiegészítése képpen az árvizek jobb levezetését kívánták elérni. A duzzasztómű és az árapasztó azonban még együttesen sem bizonyult elégnek a nagy vízhozamok levezetésére, és ezért a két műtárgy közé 1954-ben megépült az árapasztó surrantó. Tulajdonos: ÉMÁSZ Rt.
[szerkesztés] Mihály bácsi fája
Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
[szerkesztés] Források
- Györffy György: Abaújvármegye.
