Gibárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gibárt
Gibárt címere
Gibárt címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Gönci
Kistérség Encsi
Jogállás község
Polgármester Matkovics Lajos[1]
Irányítószám 3854
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 325 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 69,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gibárt  (Magyarország)
Gibárt
Gibárt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″
Gibárt  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Gibárt
Gibárt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Gönci járásban, Encstől 3 km-re keletre, Encs és Abaújkér közt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék már a IV. században is lakott volt. E korból származnak a Hernádbűdés Gibárt határában talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa.

Neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először, Gybart néven, amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.

1315-ben Rykolph fia Kokos mester és Kércsi Lang birtokának írták, és határát is megjáratták. 1316-ban Kokos cserébe adta e birtokát Langnak és testvérének Sáros megyei birtokért.

A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.

Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.[3]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törpe vízerőmű[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gibárti vízierőmű (Fotó: Vimola Ágnes)
A Gibárti vízierőmű Ganz turbinája (Fotó: Vimola Ágnes)

A Hernád folyón épült gibárti erőmű az ország egyik első vízerőműve volt: 1901-ben tervezték, 1902-ben építették és 1903-ban adták át. Géptermében 2 db, egyenként 250 kW teljesítményű generátor található. Magyarország legrégebbi törpe vízerőműve ma is eredeti gépeivel működik. Tulajdonosa az ÉMÁSZ Nyrt.[5]

Mihály bácsi fája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.

A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]