Gibárt
| Gibárt | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség 2012-ig | Encsi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Matkovics Lajos[1] |
| Irányítószám | 3854 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 373 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 69,98 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gibárt
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Gibárt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|
| é. sz. 48,3155°, k. h. 21,16048° | |
Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Encsi kistérségben, Encstől 3 km-re keletre, Encs és Abaújkér közt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A környék már a IV. században is lakott volt. E korból származnak a Hernádbűdés Gibárt határában talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa.
Neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először, Gybart néven, amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.
1315-ben Rykolph fia Kokos mester és Kércsi Lang birtokának írták, és határát is megjáratták. 1316-ban Kokos cserébe adta e birtokát Langnak és testvérének Sáros megyei birtokért.
A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.
Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.[3]
Népcsoportok [szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
A törpe vízerőmű [szerkesztés]
A Hernád folyón épült gibárti erőmű az ország egyik első vízerőműve volt: 1901-ben tervezték, 1902-ben építették és 1903-ban adták át. Géptermében 2 db, egyenként 250 kW teljesítményű generátor található. Magyarország legrégebbi törpe vízerőműve ma is eredeti gépeivel működik. Tulajdonosa az ÉMÁSZ Nyrt.[5]
Mihály bácsi fája [szerkesztés]
Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A Köztársaság Elnökének 113/2003. (VII.1.) KE határozata Gibárt községgé nyilvánításáról
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság
