Tornaszentjakab
| Tornaszentjakab | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Edelényi |
| Rang | község |
| Polgármester | Kondásné Galkó Mónika[1] |
| Irányítószám | 3769 |
| Körzethívószám | 48 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 209 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 7,41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 28,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
Tornaszentjakab község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Északi-középhegység északi peremén, a szlovák határ mentén helyezkedik el, a Gömör-Tornai karszt területén. Tornanádaskától 10, Miskolctól 80 kilométerre található.
[szerkesztés] Nevének eredete
Temploma védőszentjéről, Szent Jakabról kapta nevét, a Torna előtag az egykori vármegye nevének emlékét őrzi.
[szerkesztés] Története
Szentjakab (S. Jacobus) nevét 1273-ban említették először az oklevelek Zenth Jacab néven.
A település Thekus fiainak vásárolt birtoka volt.
1273-ban IV. László király a Thekus fiainak visszaadta a birtokot, melyet apja V. István király vett el tőlük.
1317-1319-ben az egri püspök dézsmáját átadta a káptalannak.
1332-ben már említették Szent Jakabról elnevezett egyházát is, melynek papja 8 garas pápai tizedet fizetett.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom:
A feltehetően XII. századi eredetű kis román templomhoz (mint Vizsolyban) nyugatról gótikus hajót toldottak. A román hajó déli falán három magas résablak és szőlőindás oszloppárokkal közrefogott félköríves záródású kapuzat. A gótikus hajó déli oldalán az egykori bejárat és gótikus ablakok maradványai. Keleti falában a szentélytől kétoldalt egy-egy ablak, utóbbi a későbbi sekrestyében látható.
Az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az ekkor még református kézben lévő templom javításra szorult, de belsejében még látszottak a falfestmények. A század közepén vették vissza a katolikusok, akik helyreállították. A hajót a körítőfalakhoz épített falpilléreken nyugvó boltozatokkal fedték le, s a nyugati homlokzat elé tornyot építettek.
Az 1834. évi földrengés után 1875-1876-ban a megrongálódott boltozatot és az apszis falát megújították.
- Református templom
- Népi lakóházak
[szerkesztés] Források
- Györffy György: Borsodvármegye

