Cigánd

Cigánd címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén

Kistérség 2012-ig

Bodrogközi

Jogállás

város

Polgármester

Oláh Krisztián (független)^[1]

Irányítószám

3973

Körzethívószám

47

Népesség

Teljes népesség

2682 fő (2012. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

49,19 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

56,76 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Cigánd

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48,26328°, k. h. 21,89185°

Cigánd

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

é. sz. 48,26328°, k. h. 21,89185°

Cigánd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól kb. 110 kilométerre a Tisza jobb partján található. A legközelebbi kistérségi (2013-tól járási) központi szerepkört betöltő város a Tisza túlpartján, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekvő Kisvárda (16 km).

2012-ig a Bodrogközi kistérség, 2013-tól a Cigándi járás székhelye.

Története [szerkesztés]

A területen már a honfoglalás korában megjelentek a magyarok, de már előtte is lakott lehetett, az ásatások során szláv és avar törzsek leletei kerültek elő. A települést 1289-ben említik először. Mivel termőföld nem volt a közelben, az emberek halászatból, vadászatból, gyékényszövésből éltek, nyáron a közeli Szabolcs vármegyébe jártak napszámosnak. 1347-ben egy birtokper kettészakítja a települést, innentől Kis- és Nagyczigánd a neve.

Cigándon és környékén a Tisza árterében még a 20. század elején is élt az ártéri gyümölcstermesztés.[1]

A Tisza szabályozása után a település termőföldre tesz szert, innentől jelentős a burgonyatermesztés. A 19. században iparosok is megtelepednek a faluban. 1922-ben Kis- és Nagyczigánd egyesül. Ebben az időben a falu már a Bodrogköz legnagyobb települése. 1950-ben bevezették a villanyt, majd 1970-ben a vizet is.

2004. július 1-jén Cigánd városi rangot kapott.

Nevének eredete [szerkesztés]

Nevének eredete máig vitatott. A név hallatán sokan azt gondolják, hogy cigányok lakta település, és nevét is ezekre vezetik vissza. Így volt ez a múlt század közepén is annak ellenére, hogy első okleveles említésekor a cigány törzseknek még hírük-hamvuk sem volt hazánkban, de még Európában sem. A feljegyzések a cigányok megjelenését először 1416-ban említik, és nem cigányoknak, hanem "Egyiptomból érkezett menekülteknek" nevezték őket. A nyelvészek véleménye szerint, Cigánd helység neve, illetve annak régi magyar Szigan (Zygan, Scygan) formája olyan személynévből keletkezett, melynek egy ótörök szó lehetett a forrása.^[3] Van olyan feltételezés, mely szerint a "zug" szóból, de néhány helybeli szerint a "szigony" szóból származik a település neve.

Azonban, a cigándiak számára a legelfogadhatóbb magyarázat Anonymus feljegyzéseiből levezethető névmagyarázat, amelynek alapja a következő: "Az Úr megtestesülésének 937. esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, mely a Tisza és a Bodrog közé esik, Ugocsáig minden lakójával együtt elfoglalta. Mialatt több napon át ott időztek, a vezér és az övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam, ezért a földet kimondhatatlanul megszerették." Tehát letelepedtek itt és a földet törzsek szerint felosztották. Életmódjuk az maradt, amit megszoktak: a mozgó legeltetés és a téli szállások nyújtotta állandóság, melyek a későbbi falvak magjai lettek. A szállásokat családokról, illetve foglalkozásokról nevezték el. Cigánd esetében tehát egy feltehetően Árpád-kori török-magyar személynévről van szó, s a város neve innen eredeztethető.

Címere [szerkesztés]

Álló, háromszögletű, ezüsttel és kékkel hasított, az alapjában hullámvonallal vágott katonai pajzs, amelynek (heraldikailag) jobb oldali, ezüstmezejében egy kékbe öltöztetett, botot és pipát tartó, a hátán fejszét viselő férfialak lebeg kissé balra fordulva, a (heraldikailag) bal oldali, kék mezejében pedig egymást keresztező ezüst vasvilla, gereblye és kasza. A pajzson bíborral bélelt, nyitott (rostélyos) katonai sisak, rajta háromlevelű aranykorona, amelyből jobbra forduló, növekvő aranyszarvas emelkedik ki. A foszlányok színe mindkét oldalon vörös és arany. A pajzs alatt egy szalag lebeg "CIGÁND" felirattal.

A címerpajzs az egykori Kis-, és Nagyczigánd pecsétnyomatainak felhasználásával készült.

Zászlaja [szerkesztés]

Cigánd város zászlaja 1:2 méretarányú, téglalap alakú, fehér színű, melynek közepén a település címere helyezkedik el.

A városban a település zászló használatának nagy hagyománya van, valamennyi közintézmény épülete előtt láthatjuk lengedezni.

Egészségügy [szerkesztés]

A városban 2011. február 2-án adták át a Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központot, mely 2012. év eleje óta működik.

Népcsoportok [szerkesztés]

A település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[4]

Sport [szerkesztés]

A városban 1998 óta több sikert elért sportklub működik Cigánd SE néven. Cigánd labdarúgócsapata 2008-ban megnyerte a Sport TV kupát. Jelenleg az NB III Tisza-csoportjában játszik.