Hulladékkezelés
A hulladékkezelés a hulladék veszélyeztető hatásának csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy fogyasztásba történő visszavezetésre irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. A 2000. évi XLIII. törvény (Hulladékgazdálkodási törvény) szerint hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Hulladékkezelési technológiák
[szerkesztés] Fizikai és fizikai-kémiai műveletek
- Aprítás
- Osztályozás
- Bálázás
- Szűrés
- Ülepítés
- Centrifugálás
- Lepárlás (több komponensű, folyékony hulladék esetén)
- Adszorpció
- Abszorpció
[szerkesztés] Kémiai kezelési eljárások
- Semlegesítés
- Csapadékképzés
- Hidrolízis
- Redukció
- Oxidáció
- Egyéb speciális módszerek
- Fotolízis
- Radiokémiai oxidáció
- Katalitikus eljárások
- Elektrokémiai módszerek
A kémiai eljárások többsége igen költséges, ezért leginkább veszélyes hulladékok esetén alkalmazzák őket.
[szerkesztés] Beágyazásos eljárások
- Cement alkalmazása
- Hőre lágyuló anyagok alkalmazása
- Szerves polimerek alkalmazása
- Vitrifikálás
- Betokozás, kapszulázás
A beágyazásos technológiákat veszélyes folyékony vagy zagy hulladékok esetén alkalmazzák. A módszer előnye, hogy csökkenti a veszélyes komponensek környezetbe oldódásának veszélyét.
[szerkesztés] Termikus kezelési eljárások
- Égetés
- Pirolízis
- Plazmarendszerek
- Olvadt üveg technológiák
- Olvadt só technológiák
- Nedves oxidációs eljárások
[szerkesztés] Biológiai kezelési eljárások
- komposztálás (aerob lebontás)
- biogáz előállítás (anaerob lebontás),
- fémek biológiai kinyerése,
- enzimes fermentáció (pl. fehérje-előállítás).
[szerkesztés] Irodalom
- Barótfi István: Környezettechnika
- Dr. Csőke Barnabás (szerk.): Hulladékgazdálkodás
- 2000. évi XLIII. törvény a Hulladékgazdálkodásról
