Komposztálás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A komposztálás olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá alakítja át. A mezőgazdaságban, különösen a kertészetekben régóta ismert és alkalmazott módszer.

Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett.

Komposztálás kellékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komposztkeret
A kész komposzt
Konyhai hulladékból készített komposzt metszete
  • komposztálható nyersanyagok
  • megfelelő komposztláda és komposztálóhely
  • (eső)víz
  • lapát, rosta

Komposztálható anyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve)
  • háztartási hulladékok: kezeletlen papír, pamut rongy
  • kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes apróra vágni), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot)
  • egyéb hulladékok: kartonpapír, fa hamu, elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), megunt növények
  • növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése végett)

Nem javasolt anyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • dió- és a (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei (2-3 év szükséges a növekedésgátló, illetve a savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot)
  • beteg (gombás, fertőzött) növényi részek (ezeket el kell égetni), gyomnövények magvai (3-4 év szükséges az ártalmatlanításukhoz, de gyakran magas hőfokon sem bomlanak el), javallott nagy (minimum 5 m3)-es halom közepére (mélyre) rakni, hogy a szokásosnál nagyobb hőmérséklet ártalmatlanítsa
  • húsevő állatok ürüléke
  • állati tetemek
  • csont, hús, főtt ételek maradékai

A komposztot kiegészítő anyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • mészkőőrlemény, lápi mész, mészhidrát, vagy oltott mész, (összetört tojáshéj)
  • zeolitőrlemény, csontliszt, vérliszt, granulált baromfitrágya, stb.
  • kis mennyiségben rozsdás fém (pl. vasreszelék)
  • (mű)trágya

Nem komposztálható anyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • kövek, műanyagok, fémek, üveg, gumi
  • építési törmelék
  • festék, vegyszer
  • veszélyes, illetve radioaktív hulladék

Komposztálás előnyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Otthoni komposztálás
  • A keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét, ezzel védik a talajt az eróziótól, javítják víz- és hőháztartását.
  • A komposzttrágyázás hatása tovább tart, mint a szerves trágya hatása.
  • A komposztálás során az anyagban lévő kártevők, kórokozók elpusztulnak.
  • A háztartási hulladékok mennyisége csökken (30-50%, a kerti hulladékoké gyakorlatilag teljesen), így a hulladéklerakókat is tehermentesíteni tudjuk.
  • A komposzt teljes értékű táplálék a növényeknek, melyből a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek folyamatosan felvehetőek számukra.
  • Kiemelkedő vízmegkötő és fényelnyelő képessége elősegíti a talaj felmelegedését, a növények gyorsabb csírázását és növekedését.
  • Növeli a talajlakó élőlények aktivitását, erősíti a növények immunrendszerét.
  • Szerkezetesebbé, porhanyósabbá, levegősebbé, dúsabbá, zsírosabbá, kövérebbé teszi a talajt.
  • A komposztálódás során a kiindulási alapanyagok – a zöld javak – teljesen lebomlanak. Még a diófalevélben található növekedés gátló anyag is átalakul, hatása a kész komposztban már nem mutatható ki.

Javaslatok, ötletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1-2 havonta átforgatni, összekeverni a komposzthalmot (a külső részt középre forgatni), hogy gyorsabban komposztálódhasson a tartalma
  • nedvesen kell tartani (és időnként ellenőrizni, hogy ne száradjon ki, de ne is ázzon szét teljesen)
  • félárnyékos helyen felállítani a komposztálót vagy komposzthalmot, a túlzott felmelegedés és kiszáradás megelőzése végett
  • a kész komposztot felhasználás előtt átrostálni és a nem komposztálódott vagy darabos részeket az új komposzthoz adni (ezzel biztosíthatjuk az új komposzthalom „indító” mikroorganizmus-flóráját is)
  • nagy mennyiségű falevelet (elégetés helyett) érdemes külön komposztálóban gyűjteni, és apránként adni a készülő komposzthoz

Fűtésre használt komposzt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komposzt felhasználásával fűtésre alkalmas „kazánt” is lehet építeni. [1] Baji Béla permakultúrás üvegházak fűtésére használja a komposztból keletkező hőt. [2]

Komposztáló kas[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komposztáló kas: Magas ágyás, élő kerti bútor!

A legjobb környezetvédelmi megoldás: kevesebb hulladék, több és jó minőségű termőföld, környezetkultúra és biztonságos, saját élelmiszer! A komposztáló kas ötlete Gyulai Iván ökológustól származik, aki a gömörszőlősi oktatóközpont biogazdaságában fejlesztette ki a komposztáló kast. Ez a kasfonással készülő permakultúrás építmény egyaránt alkalmas a konyhai-, és a kerti zöld javak komposztálására, magas ágyás készítésére, illetve melegágyásként is tökéletesen funkcionál! Összeállítási melléklet és útmutató

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]