Hulladék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szemétlerakó

Hulladéknak vagy szemétnek azokat a tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak, tőlük tulajdonosuk megválik, vagy megválni köteles.

A szemetelés a rend ellen való cselekvés. Ameddig az ember által létrehozott hulladék csak szerves volt és kis mennyiségű, nem okozott gondot. Mihelyt az ember városi körülmények közé került, és szervetlen hulladékokat is produkált, azóta gond a szemét és a szemetelés. A hulladékok hasznosítása mindig jelen volt a társadalomban, kiegészítette a természetes lebomlási folyamatokat. Az „ipari méretű” hulladékhasznosítás új keletű dolog, ahogy a nem lebomló és erősen mérgező hulladékok vagy szemét megjelenése is az.

A fejlett országokban egy lakos átlagosan 1 kg hulladékot termel naponta. A legegyszerűbben úgy lehet megszabadulni a szeméttől, ha ásunk egy gödröt és belerakjuk a hulladékot, úgynevezett „landfiller”eket hozunk létre. A szemétlerakó hátránya azonban az, hogy rengeteg helyet foglal, például a New York-i Fresh Kills szeméttelepet az űrből is látni lehet. Ha a gyűjtőkonténerek nincsenek megfelelően szigetelve, a talajvízbe vegyszerek és más mérgező anyagok kerülnek. Ha nincs megoldva a ventilált hűtés, a szemét bomlásakor keletkező metán felrobbanhat.

A szemétlerakó telepek mindenkor keresztmetszetet adnak egy társadalom műszaki és gazdasági fejlettségéről, ezért érdekes információforrásnak számítanak. Svédországban ezért a szemetes munkakör bizalmi állásnak számít. A fejlett fogyasztói társadalomban még fogyasztható élelmiszereket is kidobnak, ugyanakkor számos ember elfogyasztja az ilyen kukába dobott élelmet is. Az, hogy egy állatnak mely részei alkalmasak emberi fogyasztásra, kulturális kérdés. Vannak, akik megeszik a belsőségeket, mások undorodnak tőlük és kidobják őket. Magyarországra a külföldi húsfeldolgozás hulladékait néhány vállalkozó behozza és azt a hazai húskészítményekben használják fel.


Szemét vagy hulladék?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt a két fogalmat nehéz konkrétan elválasztani egymástól, hiszen a hétköznapi szemetet szakmai szóval Települési Szilárd Hulladéknak nevezzük(TSZH). Mégis lényegi különbség van a kettő között.

Szemét: Olyan haszontalanná vált anyagok, amelyeket tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni. A szemét (mint anyag), kikerül a gazdaság körforgásából és vegyesen kerül tárolásra, lerakásra (azaz elássuk a föld alá).

Hulladék: Azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, ipari terület, mezőgazdaság, stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók.[1]

Hulladékokkal foglalkozó szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A PRO EUROPE az európai csomagolási hulladék hasznosítást koordináló szervezeteket összefogó szervezet.[2]
  • A Humusz Szövetség (HuMuSz) 18 magyar környezetvédő szervezet által alapított független társadalmi szervezet, melynek fő tevékenységei a környezetvédelmi oktatás és szemléletformálás, illegális szemétlerakók felszámolása, szakértői részvétel környezetpolitikai, jogszabály- és projekt előkészítő folyamatokban, a komposztálás népszerűsítése, a szemétdíj rendszer megreformálása, hulladékégetés visszaszorítása az ökológiailag elfogadható keretek közé, visszaváltható palackok (és más újrahasznosítható csomagolások) népszerűsítése.[3]
Rendes ember nem szemetel, a többinek pedig tilos!

Csomagolási hulladék újrahasznosítását koordináló szervezetek:

  • Az ÖKO-Kord Országos Nonprofit Kft. a magyarországi csomagolási hulladékhasznosítást végző koordináló szervezet.
  • A Cseber Csomagolóeszköz Begyűjtési Rendszer Kht csomagolási hulladékhasznosítást végző koordináló szervezet.
  • Az EKO-PUNKT Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Nonprofit Kft. csomagolási hulladékhasznosítást végző koordináló szervezet.
  • Az ÖKO-Ferr Hulladékkezelést Koordináló Kht. csomagolási hulladékhasznosítást végző koordináló szervezet.
  • Az ÖKO-HUNGÁRIA Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. csomagolási hulladékhasznosítást végző koordináló szervezet.
  • Hulladékfeldolgozó szervezetek:

- ÉEI Magyarország Kft.(alumínium-hulladék) - Remoplast Kht. (műanyag-hulladék) - RELEM (veszélyes anyagok)

Hulladékfajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megkülönböztetjük a lakosság, az ipar és más szektorok által előállított hulladékot; valamint a biológiailag lebomló, biológiailag le nem bomló, és az élővilágra káros hatást is kifejtő veszélyes hulladékokat.

A lakosságnál keletkező hulladékok két fő fajtája a szilárd települési (kommunális) hulladék, valamint a folyékony települési hulladék (tkp. szippantott szennyvíz)

A lakosságnál termelődő veszélyes hulladékok közül a legnagyobb mennyiséget a használt elemek és akkumulátorok jelentik, továbbá a használt sütőzsiradék, a festék és oldószer, illetve a gyógyszer.[5]

Űrszemét[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első amerikai űrséta során Edward White elhagyott egy fél pár kesztyűt. A kesztyű egy hónapon keresztül 28 000 km/h sebességgel keringett a Föld körül. Valószínű, hogy ez volt az első űrhulladék. Mára megközelítőleg 110 000 repülő tárgyat tartanak számon az űrben: műholdakat, levált festékrétegeket, csavarokat, tömbökbe fagyott vizeletet. Egy angol cég kifejlesztett egy miniatűr műholdat, a Snap-1-et, amely összegyűjti és a sztratoszféra szélére tolja az űrközi szemetet, amely aztán a Föld sűrűsödő légkörébe érve elég; bár alkalmanként előfordul, hogy egy-egy űrhulladék visszatér a Földre (átlagosan napi egy darab). 1997-ben egy Delta típusú rakéta 3-4 tonnás benzintankja csapódott be alig 50 méterre egy texasi farmon álló háztól.

Építési hulladék, sitt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építkezés, épületek bontása során keletkező törmelék, amelyet általában hulladéklerakókba szállítanak, illetve bizonyos részeit újra (pl. bontott téglát, nyílászárókat) felhasználják. A más néven inert hulladéknak nevezett anyagok nagy része beton törmelék és tégla törmelék. A hasznosítás feltétele, hogy hulladékhasznosító telepen zúzalékot, törmeléket állítsanak elő a bontott anyagból, majd a 3/2003. BM-GKM-KvVM rendelet szerint minősítsék az anyagokat (pl. ÉME engedély). Magyarországon a nagy mennyiségű építési bontási inert hulladék nagy részét útépítésbe betonburkolatként kívánják felhasználni.

Újrahasznosított minősített anyagok:

  • Gépi aprítással gyártott újrahasznosított betontörmelék, mesterséges kőanyaghalmaz,
  • Bontott, nagyméretű téglából, szeleteléssel előállított burkolólap,
  • Aprított, újrahasznosított beton, tégla, cserép, és kerámia frakcióból, illetve azok keverékéből származó őrlemény,

Lakossági elektromos hulladékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakossági elektromos hulladékok legnagyobb mennyiségben keletkező fajtái: 1. Nagyméretű háztartási berendezések, más néven fehéráru (például mosógép, hűtőszekrény) 2. Kis méretű háztartási berendezések (pl.porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép) 3. IT és telekommunikációs berendezések (pl.számítógép, nyomtató, mobiltelefon) 4. szórakoztató elektronikai berendezések (például rádió, TV, HiFi torony). Ezek nagy része veszélyes hulladék-ot tartalmaz.[6] 2005 augusztusa óta a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján jogszabály kötelezi az elektromos készülékek forgalmazóit a hulladékká vált berendezések visszagyűjtésére és részleges újrahasznosítására. A lakosság térítésmentesen adhatja le hulladékká vált elektromos berendezéseit hulladékgyűjtő udvarokban és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél és üzlethálózatokban.[7] A Hatvani Környezetvédő Egyesület 2003-ban kidolgozta Lakossági Elektronikai Hulladékgyűjtési Akcióját, és azóta évről évre sikeresen gondoskodnak a hulladékok szakszerű állandó elhelyezéséről.[8]

Virtuális hulladék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A postaládákat elárasztó kéretlen levelek, szórólapok ellen már folyik a harc, emellett azonban az elektronikus postafiókunkat is folyamatosan ostromolják szeméttel. Az informatikai biztonsággal foglalkozó Symantec 2013-as riportja szerint Magyarország a világon a negyedik (!) a kéretlen levelek arányát tekintve (74 %)! A pazarlás tehát online is tetten érhető, a drágán és környezetromboló módon megtermelt energiával felesleges kapacitásokat üzemeltetünk. A felmérések szerint az internetes levelezés háromnegyede "spam", ennek döntő többségéért a legnagyobb spammerek (többségük amerikai) a felelősek. Ez az óriási adat-, energia-, és időmennyiség (a kitermelt nyersanyagok, a környezetszennyezés externáliája, a használt sávszélesség, a kiesett munkaidő, stb.) évente több 10 milliárd dollár kárt okoz az Amerikai Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak is![9]

Fertőzött hulladék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kórházakban képződik, illetve kisebb mennyiségben lakossági hulladék része lehet, pl. fertőzött injekciós tű.

Tengeri hulladék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyókról, illetve a szél által a tengerekbe, óceánokba szállított hulladék sok gondot okoz a különféle életformáknak.[10][11][12] A tengeráramlások sok helyen hatalmas egybefüggő szemét-szigetekké terelik össze az úszó, lassan lebomló hulladékot, amelyekbe sok állat beleakad, illetve amelyek felszínén utazó kis méretű lények, kórokozók addig általuk elérhetetlen tájakra jutnak el, ami káros is lehet.[13][14] [15]

A NAGY ÓCEÁNTAKARÍTÁS - A 19 éves dán Boyan Slat szerint 5 éven belül kitakaríthatjuk a világ óceánjait. A világ óceánjainak megtisztítása a hatalmas mennyiségben felhalmozódott műanyag és egyéb hulladékoktól korábban lehetetlennek tartott ötlet volt. Most, ez a 19 éves dán fiú mégis azt állítja, hogy nem csupán orvosolható ez a probléma, hanem azt is, hogy mindez 5 éven belül valósággá válhat, és még profitot is fog termelni! Aki nem hiszi, járjon utána, 2014. év elején elvileg publikálják hatástanulmányukat honlapjukon: www.boyanslat.com [16]

Lakossági elektromos és elektronikai hulladék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakossági elektromos és elektronikai hulladék (e- hulladék) a legnagyobb mennyiségben a következő elektromos és elektronikai berendezésekből keletkezik: 1. Nagyméretű háztartási berendezések (mosógép, hűtőszekrény, ventilátor, mosogatógép) 2. Kisméretű háztartási berendezések (porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép, kávéfőző) 3. IT és telekommunikációs berendezések (számítógép, nyomtató, telefonkészülék, fax, mobiltelefon). 4. Szórakoztató elektronikai berendezések (rádió, TV, hifi torony DVD lejátszó, házimozi ). Vannak még további berendezés kategóriák is, így a háztartásokban található, valamennyi elektromos és elektronikai berendezés besorolható valamelyikbe.

2005. augusztus 13-ika óta a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján jogszabály kötelezi az elektromos és elektronikai készülékek gyártóit, forgalmazóit a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések visszagyűjtésére, hasznosítására, ártalmatlanítására. Az EU- és a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelően, Magyarországon 2008-ban el kell érni a 4 kg/fő e-hulladék begyűjtését, hasznosítását. A lakosság térítésmentesen adhatja le hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezéseit a hulladékgyűjtő udvarokban és az elektromos és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél, a szervezett lakossági szelektív e- hulladékgyűjtések alkalmával.

Azért is fontos az e- hulladék szervezett begyűjtése a lakosságtól a fent jelzett, vagy bármely más módon, mert a történelmi e- hulladékban gyakran előfordulhatnak olyan alkatrészek, melyek veszélyes komponenseket is tartalmazhatnak (ólom, hatértékű króm, kadmium, higany…). Pontosan azért, hogy az e- hulladékban lévő, az emberre és környezetére veszélyes komponensek ne kerülhessenek ki a természetbe, az Európai Unió által meghatározott módon, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell az e- hulladékot előkezelni, hasznosítani és ártalmatlanítani. A begyűjtött elektromos és elektronikai berendezések jelentős része kisebb javítások árán ismét használhatóvá tehető, visszakerül a lakossághoz. Természetesen, vannak hasznos másodnyersanyagok is az e- hulladékban. Ilyenek a vasfémek, réz, kábel, nyáklemez… Ezekből a másodnyersanyagokból sokkal kisebb energiaráfordítás révén lehet ismét értékes termékeket nyerni, mintha ugyanezt ércek feldolgozásával tennénk.

A jogszabályi kötelezettségek teljesítése a gyártókra, forgalmazókra, kereskedőkre (Kötelezettek) vonatkozik. Ahhoz, hogy a kötelezettségeiket teljesíteni tudják, nonprofit gazdasági társaságokat, Koordináló Szervezeteket hoztak létre, melyek a fenti kötelezettségeket díjfizetés ellenében átvállalják. Olyan üzemekkel kötnek teljesítési szerződéseket, melyek megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. 2006 óta hat Koordináló Szervezet* működik. A hozzájuk csatlakozott Kötelezettek száma 2006.- ban kb. 460 volt, és a Koordináló Szervezetek közreműködésével kb. 26 ezer tonna e- hulladék került begyűjtésre.

Az e- hulladék előkezelését a szerződött jogosult előkezelők kézi- és gépi módszerrel végzik. A kézi előkezelés költsége a munkaigényessége miatt nagy, azonban így teljes egészében eleget tudnak tenni az előkezelésre vonatkozó nagyon szigorú előírásoknak. A kézi előkezelést általában megváltozott munkaképességű dolgozók végzik. A gépi előkezeléseket az e célra alkalmas sredderekkel végzik, de működik egy, a legmodernebb megoldásnak számító un. "láncos törő"- vel működő bontóberendezés is. A gépi előkezelésnél csak abban az esetben teljesülnek a szigorú előírások, ha az e- hulladék szakszerű kézi előkezelésben is részesül, mielőtt a gépre kerül. A gyűjtést és előkezelést végző üzemek abból a díjból részesülnek, melyet a Kötelezettek fizetnek a Koordináló Szervezeteknek. Az előkezelést végzők a begyűjtés,a munkák és az ártalmatlanítás valamennyi költségét viselik, azonban a hasznosításból származó bevétel is őket illeti.[17] A Hatvani Környezetvédő Egyesület 2003-ban kidolgozta Lakossági Elektronikai Hulladékgyűjtési Akcióját, és azóta évről évre sikeresen gondoskodnak az e- hulladék lakossági szelektív gyűjtéséről, átadva azt szakszerű kezelésre.[8]

Az elektronikai hulladékok kapcsán is felmerül a környezeti igazságosság [18] kérdése, Ghánának például nagyon komoly környezeti problémái (talaj, víz, levegő szennyeződés) vannak az odaszállított elektronikai hulladékok következtében [19]. Az elektronikai hulladékok egészségre veszélyes anyagokat is tartalmaznak, amelyek veszélyeztetik az illegális hulladékkereskedelemben dolgozókat, érintetteket. [20][21][22]

Használt elemek és akkumulátorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elemek és akkumulátorok életidejük lejártával veszélyes hulladékokká válnak, EU-szerte komoly környezetvédelmi kockázatot jelentenek, évente mintegy 800 ezer tonna akkumulátor, 190 ezer tonna ipari elem és 160 ezer tonna elem kerül forgalomba, nagyjából ugyanennyi (összesen évi 1,2 millió tonna) elemhulladék keletkezik. „A használt elemek és akkuk elsősorban a mérgező fémek, mindenekelőtt a higany, a kadmium, az ólom, a cink, a nikkel, a réz, a lítium és a mangán miatt számítanak veszélyes hulladéknak.” [5]

Az Európai Unióban a kérdést az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló (többször módosított) 2006/66/EK irányelv[23] szabályozza, amely többek között rögzíti, hogy 2012-től az értékesített elemek és akkumulátorok legalább 25%-át (2016-tól 45%-át) újra kell hasznosítani[24].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szemétlerakó
  1. Hulladék, vagy szemét?
  2. ^ a b c Környezeti nevelés, városi zöldítés és iskolabüfé a diákok szemével Greenfo.hu, 2006. május 20.
  3. Bemutatkozik a HuMuSz a Hulladék Munkaszövetség honlapján
  4. http://www.kukabuvar.hu, a Kukabúvár folyóirat honlapja
  5. ^ a b Európai harc a használtelem-áradattal – Az unió a gyártók felelősségére alapuló szabályozással akarja megoldani használt áramforrások környezeti semlegesítését Népszabadság Online, 2006. május 22.
  6. Elektronikai hulladékok jellemzői és hasznosítás!
  7. www.ehulladek.hu: minden, amit az e-hulladékokról tudni kell
  8. ^ a b Elektromos hulladékok a Hatvani Kistérségben Kukabúvár Online, 2006. május 3.
  9. Virtuális szemét, avagy mi is az a SPAM!?
  10. A fókákat fojtogatja a sok tengeri szemétOrigo 2012.feb 13.
  11. Elhullott madarak teteme műanyag hulladékkal Chris Jordan fotósorozata
  12. MIDWAY a film by Chris Jordanangol nyelvű előzetes
  13. Több száz kilométer átmérőjű szemétsziget csapódhat a Hawaii szigeteknekOrigo
  14. Szemétsziget a Csendes óceánonZöldmúzeum
  15. Az óceánok úszó szemétdombjai Greenfo
  16. Zöld Portál: A Nagy Óceántakarítás
  17. www.ehulladek.hu: minden, amit az e-hulladékokról tudni kell
  18. környezeti igazságosság
  19. Ghána belefullad az elektronikai hulladékokba
  20. A Tudatos Vásárló egyesület sajtóközleménye
  21. A mérgező igazság Az Amnesty International és a Greenpeace közös jelentése
  22. A világ elektronikus temetője Greenfo 2013. február 3.
  23. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
  24. Disposal of spent batteries and accumulators EU legislation summaries]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hulladék témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]