Veszélyes hulladékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A veszélyes hulladékok csoportosítása, meghatározása, és a kapcsolatos problémák. A hulladékok ezernyi formában vesznek minket körül, és gyakran a háztartásokból is veszélyes anyagok kerülnek ki. Ezek megfelelő tárolással, szállítással és megsemmisítéssel nem okoznak gondot, de van hogy azt sem tudjuk mi számít veszélyes hulladéknak. Éppen ezért fontos a megismerésük.

Veszélyes hulladékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hulladékok csoportosítása környezeti hatás szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Környezetre nem veszélyes hulladékok
  • Környezetre veszélyes hulladékok
    • Mérgező (toxikus)
    • Karcinogén
    • Fertőző
    • Tűz- és robbanásveszélyes
    • Mutagén (mutációt okozó)
    • Korrozív
    • Radioaktív

Meghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszélyes hulladéknak számítanak azok az anyagok, amelyek az emberi egészségre vagy életre károsító hatást fejtenek ki. A veszélyes hulladékok meghatározása nem egységes, országonként változó. A veszélyesnek minősülő hulladékok kezeléséhez és szállításához engedély szükséges, összetételét és származási helyét dokumentálni kell. Magyarországon a veszélyes hulladékok kezelését a 102/1996. (VII. 12.) kormányrendelet szabályozza. A veszélyes hulladékokat összetételük és a környezetre való veszélyességük alapján három osztályba sorolhatjuk:

I. Különösen veszélyes
II. Fokozottan veszélyes
III. Mérsékelten veszélyes

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régebben a veszélyes hulladékok elhelyezése még nem volt szabályozva, így minden szervezet úgy szabadult meg veszélyes hulladékától, ahogy tudott. Csupán a XX. század vége felé kezdték el a veszélyes hulladékkal szennyezett területek felmérését. Az Amerikai Egyesült Államok területén 1994-re közel 40 ezer ilyen területet fedeztek fel, ezek közül 1296 hely került „elsőbbségi listára”. Ez azt jelenti, hogy ezeket a területeket környezeti és egészségügyi kockázatuk miatt meg kell tisztítani a szennyezőanyagoktól, és emberi beavatkozás szükséges a környezet helyreállításához. A hasonló magyarországi területek megtisztításához nekünk is szükségünk van egy tervre, amely megkeresi és felméri az érintett helyeket. A hazánkban évente keletkező 3,5 millió tonna veszélyes hulladék egy része hasznosítható, más része ártalmatlanítható, és csupán a maradék szakszerű elhelyezéséről kell gondoskodni, azonban meg kell oldani az elmúlt évtizedekben keletkező, és napjainkig az üzemekben tárolt 70-80 millió tonna veszélyesnek minősülő hulladék feldolgozását és ártalmatlanítását is. A veszélyes hulladékok elhelyezésére szánt lerakónak számos kritériumnak kell megfelelnie. Először is gondosan kell kiválasztani a legjobb helyet, megvizsgálják a talaj szerkezetét és összetételét, az elhelyezendő hulladék várható összetételét, a bomláskor lejátszódó folyamatokat. Elemzik azokat a természeti jelenségeket és folyamatokat, amelyek hatására a veszélyes hulladék, vagy valamely bomlásterméke a környezetbe juthat. A lerakót megépülte után is folyamatosan ellenőrzik, a csurgalékvizet összegyűjtik és tisztítják. Magyarországon ilyen veszélyes hulladék-tároló egyedül Aszódon üzemel. Hazánkban az évente termelt veszélyes hulladékok közel 25-35 százaléka az alumíniumgyártás melléktermékeként keletkező, fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozó vörösiszap. Bár az alumíniumgyártás, így a vörösiszap mennyisége is egyre inkább visszaesik, de még mindig nem tudni, mit kezdenek az eddig felhalmozott veszélyes hulladékkal, ami nemcsak nehézfémeket tartalmaz, de radioaktív sugárzást is kibocsát. Hasonlóan nagyobb mennyiségben található az azbeszt, részben hőszigetelés, részben azbeszt tetőfedő pala és vízvezeték formájában.

Háztartási veszélyes anyagok megoszlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

40% Festék, hígító
18% Háztartási vegyszer.
12% Szennyezett csomagoló anyag
10% Gyógyszerek
11% Szárazelem
8% Olajos hulladék
2% növényvédő szerek

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]