Veszélyes hulladékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A veszélyes hulladékok csoportosítása, meghatározása, és a kapcsolatos problémák. A hulladékok ezernyi formában vesznek minket körül, és gyakran a háztartásokból is veszélyes anyagok kerülnek ki. Ezek megfelelő tárolással, szállítással és megsemmisítéssel nem okoznak gondot, de van hogy azt sem tudjuk mi számít veszélyes hulladéknak. Éppen ezért fontos a megismerésük.

Veszélyes hulladékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hulladékok csoportosítása környezeti hatás szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Környezetre nem veszélyes hulladékok
  • Környezetre veszélyes hulladékok
    • Mérgező (toxikus)
    • Fertőző
    • Tűz- és robbanásveszélyes
    • Mutagén (mutációt okozó)
    • Korrozív
    • Radioaktív

Meghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszélyes hulladéknak számítanak azok az anyagok, amelyek az emberi egészségre vagy életre károsító hatást fejtenek ki. A veszélyes hulladékok meghatározása nem egységes, országonként változó. A veszélyesnek minősülő hulladékok kezeléséhez és szállításához engedély szükséges, összetételét és származási helyét dokumentálni kell. Magyarországon a veszélyes hulladékok kezelését a 102/1996. (VII. 12.) kormányrendelet szabályozza. A veszélyes hulladékokat összetételük és a környezetre való veszélyességük alapján három osztályba sorolhatjuk:

I. Különösen veszélyes
II. Fokozottan veszélyes
III. Mérsékelten veszélyes

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régebben a veszélyes hulladékok elhelyezése még nem volt szabályozva, így minden szervezet úgy szabadult meg veszélyes hulladékától, ahogy tudott. Csupán a XX. század vége felé kezdték el a veszélyes hulladékkal szennyezett területek felmérését. Az Amerikai Egyesült Államok területén 1994-re közel 40 ezer ilyen területet fedeztek fel, ezek közül 1296 hely került „elsőbbségi listára”. Ez azt jelenti, hogy ezeket a területeket környezeti és egészségügyi kockázatuk miatt meg kell tisztítani a szennyezőanyagoktól, és emberi beavatkozás szükséges a környezet helyreállításához. A hasonló magyarországi területek megtisztításához nekünk is szükségünk van egy tervre, amely megkeresi és felméri az érintett helyeket. A hazánkban évente keletkező 3,5 millió tonna veszélyes hulladék egy része hasznosítható, más része ártalmatlanítható, és csupán a maradék szakszerű elhelyezéséről kell gondoskodni, azonban meg kell oldani az elmúlt évtizedekben keletkező, és napjainkig az üzemekben tárolt 70-80 millió tonna veszélyesnek minősülő hulladék feldolgozását és ártalmatlanítását is. A veszélyes hulladékok elhelyezésére szánt lerakónak számos kritériumnak kell megfelelnie. Először is gondosan kell kiválasztani a legjobb helyet, megvizsgálják a talaj szerkezetét és összetételét, az elhelyezendő hulladék várható összetételét, a bomláskor lejátszódó folyamatokat. Elemzik azokat a természeti jelenségeket és folyamatokat, amelyek hatására a veszélyes hulladék, vagy valamely bomlásterméke a környezetbe juthat. A lerakót megépülte után is folyamatosan ellenőrzik, a csurgalékvizet összegyűjtik és tisztítják. Magyarországon ilyen veszélyes hulladék-tároló egyedül Aszódon üzemel. Hazánkban az évente termelt veszélyes hulladékok közel 25-35 százaléka az alumíniumgyártás melléktermékeként keletkező, fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozó vörösiszap. Bár az alumíniumgyártás, így a vörösiszap mennyisége is egyre inkább visszaesik, de még mindig nem tudni, mit kezdenek az eddig felhalmozott veszélyes hulladékkal, ami nemcsak nehézfémeket tartalmaz, de radioaktív sugárzást is kibocsát.

Összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

40% Festék, hígító
18% Háztartási vegyszer
12% Szennyezett csomagoló anyag
10% Gyógyszerek
11% Szárazelem
8% Olajos hulladék
2% növényvédő szerek

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]