Újrahasznosítás
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
- az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és
- olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük a felhasznosítás (upcycling) és a lehasznosítás (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen [1].
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az újrahasznosítás iránti igény
A jelenség attól vált kritikussá, hogy a korábbi méretű falusi gazdaságokkal ellentétben a városok nem tudnak mit kezdeni a saját maguk által termelt szennyel és szeméttel, az mérgezi a környezetet. Első lépésként a városok igyekeznek az ivóvizet kímélni, a szennyezett folyadékokat nem a természetes vizekbe bevezetni, illetve a szilárd hulladékokat a hasznosítás és feldolgozás szempontjai szerint szétválasztva gyűjteni.
[szerkesztés] A hulladékgyűjtés korábban
[szerkesztés] A MÉH
A második világháború után MÉH (Melléktermék és Hulladékhasznosító Vállalat) néven állami vállalatot hoztak létre. Társadalmi munkaakcióknak is többször volt a tárgya például a papírgyűjtés. Az ócskavas- és színesfém gyűjtésnek főleg az 1950-es években kitüntetett szerepe volt, mivel a nehézipar nyersanyag-szükségletének fedezését szolgálta.
[szerkesztés] Komposztálás
Ugyanakkor a szerves, növényi eredetű hulladék gyűjtése is szervezett formában folyik, de a háztartás szintjén is létezik komposztálás formájában.
[szerkesztés] A szelektív hulladékgyűjtés
A szelektív hulladékgyűjtés a különféle hulladéktípusok anyagfajta szerinti különválogatása. Ezek az anyagok: fém, fehér üveg, színes üveg, papír, műanyag. A szelektív hulladékgyűjtés után következő „fázis” az újrahasznosítás, melynek során az összegyűjtött anyagból új anyagot hoznak létre, ezáltal elősegítve a környezet tisztulását. A szelektív hulladékgyűjtésnek létezik egy különleges fajtája is, melyben a használt elektronikai termékeket hasznosítják újra.
A nem szerves háztartási hulladék szelektív gyűjtése viszonylag kis költséggel kialakítható.
A fogalmi tisztázatlanságra jellemző, hogy az italoskartonokat néhány helyen a műanyag hulladékokat gyűjtő konténerbe kell helyezni, míg azokat máshol a papírhulladék között gyűjtik. A keveredés elsődleges oka, hogy ezen csomagolóanyag valójában többrétegű, papírt, műanyag- és fémfóliát egyaránt tartalmaz.
[szerkesztés] A szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon
Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés még nem olyan elterjedt, mint a világ többi országában, például Dániában, Svédországban, ahol a hulladék 80-90%-át így dolgozzák fel. Ennek egyik oka az lehet, hogy Magyarországon viszonylag kevés a szelektív hulladékgyűjtő, továbbá kevésszer ürítik ki ezeket.
A magyarországi szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőszigetek számáról nincsenek pontos adatok. Tudni lehet, hogy Nyíregyházán 151, Pécsett 170, Budapesten 900 a számuk, ami igen alacsony, mert ezer lakosonként egy gyűjtőszigetre lenne szükség legalább.
Azoknak, akik szeretnének szelektíven hulladékot gyűjteni, segítséget jelenthetnek a hulladékudvarok, ahol a szelektíven válogatott újrahasznosítható és egyéb hulladékokat a lakosság ingyenesen el tudja helyezni.
A szakasz címéhez tökéletesen illeszkedve megemlítendő még az a nem elhanyagolható információ is, hogy a kialakított szelektív hulladékgyűjtő szigeteket a lakosság igen nagy része állandó lomtalanító helynek tekinti, és mindenféle más módon kezelendő hulladék rendszertelen odahalmozásával teszi lehetetlenné az eredeti rendeltetésének megfelelő használatát. Érdemes megjegyezni, hogy még érdekesebb ez a probléma annak fényében, hogy hazánkban minden város önkormányzata rendszeresen tart lomtalanításokat, amikor a feleslegessé vált holmik szervezetten elszállításra kerülnek.
[szerkesztés] Egy példa: az italoskartonok
2004-ben a magyar lakosság 10-12 ezer tonna tejes, gyümölcs és és üdítőitalos kartondobozt használt el, és ennek mindössze 3%-át hasznosították újra.
Egy gyártói kezdeményezésű egyesülés ezen javítani igyekszik: 2005-ben 5%, 2006-ban 7% volt a begyűjtött és újrahasznosított italoskartonok aránya a teljes forgalomba került mennyiséghez képest.[2] 2008-ban 25% a megcélzott újrahasznosítási arány. Az itthon begyűjtött italoskartonokat Németországban dolgozzák fel…
[szerkesztés] Újrahasznosítás és művészet
Sok kortárs művész használ fel újra hulladékká vált tárgyakat alkotásaiban, ennek neve recycling art [3].
[szerkesztés] Kritika
Az újrahasznosítás azon formái, ahol plusz ásványi energiát fektetnek be, legtöbb esetben növeli a természetet ért terhelést, ezért az újrahasznosítás elvét egyre inkább a hulladék minimalizálás, a nulla hulladék elve váltja fel [4].
A fenntarthatóság szempontjából azért problematikus az újrahasznosítás, mert a hulladékot, pl. csomagolóanyagokat előállító cégnél nem jelentkezik (motiváló mértékű) költségként a hulladék semlegesítése, ez a feladat az államra hárul. Ez a berendezkedés az eldobható csomagolást gyártó cégnek kedvez, mert a haszon nála keletkezik, és az elhárítás költségei viszont nem, viszont a társadalom egészének rossz, mert az államnak az újrahasznosításra fordított pénzösszeget máshonnan kell elvonnia.
A Bölcsőtől bölcsőig modell egy másik út, ezt az első generációs újrahasznosítási eljárást igyekszik meghaladni, tökéletesíteni különféle tervezési megfontolásokkal.
Ennek ellenére az újrahasznosításnak, szelektív hulladékgyűjtésnek nagy jelentősége van abban, hogy felhívja az emberek figyelmét a problémára.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Komposztálás a házikertben
- Clinton rendelete
- Recycling tudnivalók
- Víztornyok újrahasznosítása
- Szelektív hulladékgyűjtés.lap.hu - linkgyűjtemény
- Szelektív hulladékgyűjtés
- Pillekő
- Civilek festették át a Moszkva teret - index.hu
- Retextil
- Hasznos tárgyak kerékpár alkatrészből - humusz.hu.
- Nulla hulladék
- Szelektív hulladékgyűjtő szigetek Magyarországon
- Hulladékudvarok Magyarországon
- Szelektív hulladékgyűjtés a gyakorlatban (mit hova dobjunk)
