Műhold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A GPS műholdak keringésének animációja

A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945-ben Arthur C. Clarke angol író volt az első, aki felvetette mesterséges távközlési műholdak indítását. Három geostacionárius pályára állított hold az egész bolygót lefedte volna. 1946-tól az amerikai kutatók a második világháború során megszerzett német V–2 rakétákkal és Aerobee rakétákkal végeztek felsőlégköri méréseket. Azelőtt az ionoszféra kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó ballonokat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a Szputnyik–1 volt, amelyet a Szovjetunió indított 1957. október 4-én. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a Nemzetközi Űrállomás.

Elnevezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műholdra helytelenül használt szó a műbolygó vagy mesterséges bolygó. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.

A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz szputnyik (спутник) szó eredeti jelentése útitárs, de ezt a nevet adták az első szovjet műholdaknak is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják.

Hasonló az értelme a gyakran látott szatellit vagy szatellita szónak is. A latin satelles jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata. Kis zavart okoz a szó alkalmazása körül, hogy a 'satellite', 'satellit', 'satélite' szavak az idegen nyelvekben elsősorban a természetes holdakat jelentik, míg a magyarban inkább a műholdakra használják.

Érdekesség a műholdakra használt másik német szó: a trabant. Ennek a jelentése szintén 'csatlós', a már elavult magyar darabont szó is ebből ered. Az érdekessége az, hogy a Trabant nevet a szocialista országokban egy fogalommá vált kisautó neveként ismerjük. Az érdekességet csak fokozza, hogy az NDK-ban az autónak ezt a nevet az első szovjet műhold felbocsátásának tiszteletére adták.

Műholdak típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Satellite konferencia IFLA 2010
  • Navigációs műholdak: rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására.
  • Felderítő műholdak: katonai vagy kémkedési célokat szolgáló földfigyelő vagy távközlési műholdak. Keveset tudunk a teljesítményeikről, a működtető kormányzatok legtöbbször titokban tartják az ezekről szóló információkat.
  • Űrállomások: emberek szállítására alkalmas műholdak.
  • Meteorológiai műholdak: a földi időjárást és/vagy éghajlatot figyelő műholdak.
  • Bioműholdak: élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából.
  • Geodéziai műhold: ezen műholdak két frekvencián jeleket sugároznak, melyeket speciális geodéziai GPS vevők venni tudnak, és segítségükkel akár 1–2 cm pontosságú helymeghatározásra képesek.

A kis műholdak tömegük szerint lehetnek:

  • Miniműholdak 500–100 kg között
  • Mikroműholdak 100 kg alatt
  • Nanoműholdak 10 kg alatt

Pályatípusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műholdak pályaelemei

Saját műholddal rendelkező országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műholdkép a Giovanna ciklonról Madagaszkár felett (2012. február 14.)

(zárójelben az első műhold, és az indítás éve)

2012[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Olaszország LARES 2012; (LAser RElativity Satellite) 2012; amely hordozta pályára állításkor az ALMASAT mikro- és hét piko- ill. :nanoszatelitet:
  • Olaszország ALMASat-1(Alma Mater Satellite) 2012;
  1. Olaszország e-st@r 2012;
  2. Olaszország UniCubeSat GG 2012,
  3. Magyarország Masat–1 (2012); (piko),
  4. Románia Goliat (2012); (nano),
  5. Lengyelország PW-SAT 2012;
  6. Spanyolország Xatcobeo 2012;
  7. Franciaország ROBUSTA 2012;

Magyarország is tervezte saját távközlési műhold, a Magyarsat indítását, de a programot pénzhiány miatt törölték. 2007 végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Űrkutató Diákköre kezdett egy körülbelül 1 kilogrammos pikoműhold, a Masat–1 építésébe.[1] Az ESA szponzorálta a magyar, román és lengyel technológiai műholdak építését, 2012. február 13-i pályára állítását. [2]

Műholdakkal rendelkező égitestek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben az első műhold, az indító ország és az indítás éve)

úton van:

tervezett:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dancsó, Béla: Satellite Made in Hungary. Űrvilág.hu, 2008. december 3. (Hozzáférés: 2008. december 3.)
  2. http://www.esa.int/esaCP/SEMWHLWX7YG_index_0.html Central and eastern Europe make history with small satellites

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]