Műhold
A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével.
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
1945-ben Arthur C. Clarke angol író volt az első, aki felvetette mesterséges távközlési műholdak indítását. Három geostacionárius pályára állított hold az egész bolygót lefedte volna. 1946-tól az amerikai kutatók a második világháború során megszerzett német V-2 rakétákkal és Aerobee rakétákkal végeztek felsőlégköri méréseket. Azelőtt az ionoszféra kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó ballonokat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a Szputnyik–1 volt, amelyet a Szovjetunió indított 1957. október 4-én. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a Nemzetközi Űrállomás.
Elnevezések [szerkesztés]
A műholdra helytelenül használt szó a műbolygó vagy mesterséges bolygó. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.
A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz szputnyik (спутник) szó eredeti jelentése útitárs, de ezt a nevet adták az első szovjet műholdaknak is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják.
Hasonló az értelme a gyakran látott szatellit vagy szatellita szónak is. A latin satelles jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata. Kis zavart okoz a szó alkalmazása körül, hogy a 'satellite', 'satellit', 'satélite' szavak az idegen nyelvekben elsősorban a természetes holdakat jelentik, míg a magyarban inkább a műholdakra használják.
Érdekesség a műholdakra használt másik német szó: a trabant. Ennek a jelentése szintén 'csatlós', a már elavult magyar darabont szó is ebből ered. Az érdekessége az, hogy a Trabant nevet a szocialista országokban egy fogalommá vált kisautó neveként ismerjük. Az érdekességet csak fokozza, hogy az NDK-ban az autónak ezt a nevet az első szovjet műhold felbocsátásának tiszteletére adták.
Műholdak típusai [szerkesztés]
- Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak.
- Távközlési műholdak: rádió és mikrohullámú frekvenciát használva kommunikációs feladatokat látnak el. A legtöbb távközlési hold geoszinkron vagy közel-geostacionárius pályát használ, de vannak alacsony pályán is.
- Földfigyelő vagy távérzékelő műholdak: a Földet figyelik a világűrből a felderítő műholdakhoz hasonlóan de nem katonai célokra. Környezeti, térképezési vagy meteorológiai feladatokat látnak el.
- Navigációs műholdak: rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására.
- Felderítő műholdak: katonai vagy kémkedési célokat szolgáló földfigyelő vagy távközlési műholdak. Keveset tudunk a teljesítményeikről, a működtető kormányzatok legtöbbször titokban tartják az ezekről szóló információkat.
- Űrállomások: emberek szállítására alkalmas műholdak.
- Meteorológiai műholdak: a földi időjárást és/vagy éghajlatot figyelő műholdak.
- Bioműholdak: élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából.
- Geodéziai műhold: ezen műholdak két frekvencián jeleket sugároznak, melyeket speciális geodéziai GPS vevők venni tudnak, és segítségükkel akár 1–2 cm pontosságú helymeghatározásra képesek.
A kis műholdak tömegük szerint lehetnek:
- Miniműholdak 500–100 kg között
- Mikroműholdak 100 kg alatt
- Nanoműholdak 10 kg alatt
Pályatípusok [szerkesztés]
- alacsony Föld körüli pálya (LEO, Low Earth Orbit) a Föld felszínétől 200–1200 km-re.
- közepes Föld körüli pálya (ICO vagy MEO, Medium Earth Orbit) a felszíntől 1200–35 786 km-re.
- geoszinkron pálya (GEO, Geosynchronous Orbit) a felszíntől 35 786 km-re.
- geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pálya.
- magas Föld körüli pálya (HEO, High Earth Orbit) 35 786 km felett.
- Molnyija pálya: elnyúlt pálya magas apogeummal.
- helioszinkron vagy napszinkron pálya.
- poláris pálya: a sarkok felett elhaladó pálya.
- holdi átmeneti pálya (LTO, Lunar Transfer Orbit): a Holdhoz vezető Föld körüli pálya.
- Hohmann-pálya: a Nap körül keringő objektumok között vezető olyan pálya, ami minimális üzemanyag-felhasználást igényel.
- szuperszinkron pálya: GEO feletti pálya nyugat felé sodródással.
- szubszinkron pálya: GEO alatti pálya kelet felé sodródással.
- a műholdak keringhetnek librációs pontok körül is.
Saját műholddal rendelkező országok [szerkesztés]
(zárójelben az első műhold, és az indítás éve)
- Szovjetunió (Szputnyik–1, 1957);
- Amerikai Egyesült Államok (Explorer–1, 1958);
- Nagy-Britannia (Ariel-1, 1962);
- Kanada (Alouette-1, 1962);
- Olaszország (San Marco-1, 1964);
- Ausztrália (Wresat-1, 1967);
- Németország (NSZK) (Azur, 1969);
- Japán (Ohsumi, 1970);
- Kína (Dong Fang Hong, 1970);
- Hollandia (ANS, 1974);
- Spanyolország (Intasat, 1974);
- India (Aryabhata, 1975);
- Indonézia (Palapa-1, 1976);
- Csehszlovákia (Magion–1, 1978)
- Bulgária (Bulgaria 1300, 1981);
- Brazília (Brasilsat-A1, 1985);
- Svédország (Viking, 1986)
- Izrael (Ofeq-1, 1988);
- Luxemburg (Astra-1A, 1988);
- Argentína (Lusat, 1990);
- Pakisztán (Badr-A, 1990);
- Dél-Korea (Kitsat-A, 1992);
- Portugália (Posat-1, 1993);
- Thaiföld (Thaicom-1, 1993);
- Törökország (Turksat 1B, 1994);
- Ukrajna (Szics–1, 1995);
- Chile (Fasat Alfa, 1995);
- Malajzia (Measat-1, 1996);
- Norvégia (Thor-2, 1997);
- Fülöp-szigetek (Mabuhay-1, 1997);
- Egyiptom (Nilesat-101, 1998);
- Tajvan (Szingapúrral közösen) (ST-1, 1998);
- Dánia (Orsted, 1999);
- Dél-Afrika (Sunsat, 1999);
- Szaúd-Arábia (Saudisat-1A, 2000);
- Egyesült Arab Emírségek (Thuraya-1, 2000);
- Algéria (AlSat-1, 2002);
- Nigéria (NigeriaSat-1, 2003);
- Csehország (MIMOSA, 2003);
- Irán (Omid 2009. Saját maga érte el vele az űrt, s ezzel a 9. űrhatalom lett
2012 [szerkesztés]
- Olaszország LARES 2012; (LAser RElativity Satellite) 2012; amely hordozta pályára állításkor az ALMASAT mikro- és hét piko- ill. :nanoszatelitet:
- Olaszország ALMASat-1(Alma Mater Satellite) 2012;
- Olaszország e-st@r 2012;
- Olaszország UniCubeSat GG 2012,
- Magyarország Masat–1 (2012); (piko),
- Románia Goliat (2012); (nano),
- Lengyelország PW-SAT 2012;
- Spanyolország Xatcobeo 2012;
- Franciaország ROBUSTA 2012;
Magyarország is tervezte saját távközlési műhold, a Magyarsat indítását, de a programot pénzhiány miatt törölték. 2007 végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Űrkutató Diákköre kezdett egy körülbelül 1 kilogrammos pikoműhold, a Masat–1 építésébe.[1] Az ESA szponzorálta a magyar, román és lengyel technológiai műholdak építését, 2012. február 13-i pályára állítását. [2]
Műholdakkal rendelkező égitestek [szerkesztés]
(zárójelben az első műhold, az indító ország és az indítás éve)
- Föld (Szputnyik–1, Szovjetunió, 1957);
- Hold (Luna–10, Szovjetunió, 1966);
- Mars (Mariner–9, USA, 1971);
- Vénusz (Venyera–9, Szovjetunió, 1975);
- Jupiter (Galileo, USA, 1989);
- Eros kisbolygó (NEAR Shoemaker, USA, 1996);
- Szaturnusz (Cassini, USA, 1997);
- Merkúr (MESSENGER, USA, 2004);
úton van:
- Csurjumov–Geraszimenko üstökös (Rosetta, Európa, 2004);
- Ceresz (Dawn, USA, 2006) (ideiglenesen);
- Vesta kisbolygó (Dawn, USA, 2006) (ideiglenesen);
tervezett:
- Európé hold (Jupiter Europa Orbiter, USA, 2008);
- Neptunusz (Neptune Orbiter, USA, 2017);
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Dancsó, Béla: Satellite Made in Hungary. Űrvilág.hu, 2008. december 3. (Hozzáférés: 2008. december 3.)
- ↑ http://www.esa.int/esaCP/SEMWHLWX7YG_index_0.html Central and eastern Europe make history with small satellites
Források [szerkesztés]


