Azur–1
| Azur–1 | |
 | |
| Típus | Földfigyelő műhold |
| Indítás dátuma | 1969. november 8. |
| Indítás helye | Vandenberg légitámaszpont, 5. indítóállás |
| Hordozórakéta | Scout B |
| Tömeg | 72 |
| Pálya | Poláris pálya |
| COSPAR azonosító | 1969-097A |
| SCN | 04221 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Azur–1 (legény), German Research Satellite (GRS–A) az első német tudományos műhold, ionoszféra kutató űreszköz.
Küldetés[szerkesztés]
A tudományos programot (kozmikus sugárzás vizsgálata különböző energiatartományokban) együttműködési keretek között, a német technológiát (műhold), amerikai rakétával, valamint közös követési- és értékelési vevőállomások alkalmazásával támogatták.
A műhold feljuttatásával a Szovjetunió, Amerika, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Kanada, Japán és Ausztrália után az űrkutató országok közé lépett.
Jellemzői[szerkesztés]
Építette a Gesellschaft für Weltraumforschung mbH, üzemeltette a BMWF és a NASA. A program költsége 80 millió DM volt.
Megnevezései: Azur–1; GRS–A (German Research Satellite); kódszáma SSC 4221; COSPAR: 1969-097A
1969. november 8-án a Vandenberg légitámaszpontról egy Scout–B négyfokozatú hordozórakéta SLC–5 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról juttatta magas Föld körüli pályára (HEO = High-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 110,5 perces, 102,7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 380 kilométer, az apogeuma 3150 kilométer volt. Tömege 71 kilogramm.
November 8-án kezdte meg, egy évre tervezett szolgálatát. Mágnesesen stabilizált. Gázfúvókái segítségével több pályamódosítást hajtott végre. Az űreszköz felületét napelemek borították, éjszakai (földárnyék) energia ellátását ezüst-cink akkumulátorok biztosították.
Feladata
- pályasíkjában mérte a Nap energia spektrumát, a protonok és elektronok jelenlétét,
- mérte a 40 kiloelektronvoltnál (keV) nagyobb elektronok áthaladását,
- mérte a Nap-protonok mennyiségét,
- műszerei: fluxus magnetométer; proton teleszkóp,- alfa teleszkóp,- elektron detektor; Geiger–Müller-számláló; fotométerek.
December 8-án az adatrögzítő magnó befejezte működését, a telemetria 1970. június 29-én meghibásodott. 1979-ben belépett a légkörbe és megsemmisült.
Források[szerkesztés]
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Azur. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. január 30.)
- Azur. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. január 30.)
- Azur. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 30.)
- Azur. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. január 30.)
