Rosetta (űrszonda)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rosetta
Rosetta and Philae at comet (11206755953).jpg
A Rosetta űrszonda a Philae leszállóegységgel, a Csurjumov–Geraszimenko üstökös közelében (művészi fantáziakép)

Ország Európa
Űrügynökség Európai Űrügynökség Európai Űrügynökség
Gyártó Astrium
Küldetés típusa orbiter/lander
Küldetés
Célégitest 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös
Indítás dátuma 2004. március 2.
Indítás helye Guyana Űrközpont 3. indítóállás
Hordozórakéta Ariane–5
Megérkezés 2014. május
2867 Šteins megközelítése 2008. szeptember 5. 20:37[1]
21 Lutetia megközelítése 2010. július 10.
Küldetés vége 2015. december (tervezett)
Az űrszonda
Philae leszállóegység
Tömege 100 kg
Hivatalos weboldal
A német Légi- és Űrközlekedési Központ (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, DLR) video jelentése a Rosetta kiküldetésről (9 perc. 1080p HD; angolul)

A Rosetta az Európai Űrügynökség űrszondája, melynek fő célja, hogy közelről megvizsgálja a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst. 2004. március 2-án magyar idő szerint 8:17-kor (7:17 UTC) indították egy Ariane–5 G+ hordozórakétával. 2014. november 12-én este az űrszonda Philae leszállóegysége sikeresen landolt az üstökösön, a Földtől 500 millió kilométerre és sikerült szigonyokkal rögzítenie magát a távoli égitest felszínén. [2]

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az űrszonda egy keringő egységből (melyet a Rosette-i kőről neveztek el) és egy Philae nevű leszálló egységből áll. Utóbbi a felszínre való leszállásával az üstökös közeli megfigyelése ill. tanulmányozására szolgál. A tíz leszálló műszer, tizenegy tudományos műszer tervezéséhez, fejlesztéséhez, valamint megépítéséhez magyar szakértők is hozzájárultak:[3]

  • KFKI RMKI és SGF Kft: a Philae leszállóegység hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének fejlesztése
  • KFKI RMKI: öt különböző mérőberendezést tartalmazó plazma-mérőrendszer fejlesztésében való részvétel, amely a Rosetta orbiter műszere
  • KFKI AEKI: a Philae leszállóegység két tudományos műszer tervezése és elkészítése
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: a Philae leszállóegység fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer tervezése[4]

A küldetés története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szonda eredetileg 2003. január 13-án indult volna a 46 P/Wirtanen üstököshöz, de az Ariane–5 rakétaprogram nehézségei miatt ezt elhalasztották 2004 márciusáig.

2004. március 2.
Start, magyar idő szerint 8:17-kor (7:17 UT)[5]
2005. március 4.
Első elrepülés a Föld mellett, a felszín felett 1954 km magasságban.[6][7] A manővert számos amatőrcsillagász is megörökítette.[8]
2007. február 25.
A Mars mellett repült el.[9][10]
2007. november 13.
Másodszor repült el a Föld mellett.[11][12]
2008. július 3.
Aktiválták a szondát a kisbolygó-randevú előtt, megkezdik a műszerek kalibrációját.[13] Ezután pontosították a kisbolygó pályáját, hogy az űrszonda megfelelő manőverezéssel a tervezett távolságban haladhasson el mellette, felvették a pontos fénygörbét, ez alapján meghatározták az égitest közelítő alakját.[14]
2008. augusztus 4. – szeptember 4.
Optikai navigáció: a szonda műszereinek segítségével pontosabban meghatározzák a kisbolygó helyzetét, majd módosítják a szonda pályáját.[15]
2008. szeptember 5.
Elhaladás a 2867 Šteins kisbolygó mellett, 800 km távolságban.[16] Az automatikus adatgyűjtés közben meghibásodott az OSIRIS kamerarendszer kis látószögű kamerája (NAC), így ez nem tudta elkészíteni a tervezett, 16 méter felbontású képeket, a nagy látószögű kamera (WAC) rendben működött.[17] A bolygó alakja jól egyezett a földi megfigyelésekből számítottal, felszínén egy nagy becsapódási kráter mellett egy krátersorozat is megfigyelhető, melyet a becsapódás előtt darabjaira esett test okozhatott.[18]
2009. november 13.
Harmadszor repül el a Föld mellett
2010. július 10.
21 Lutetia kisbolygó megközelítése 3170 km-re (az OSIRIS 462 képet készített róla)
2011. június – 2014. január
Hibernáció - 2011 júniusában 52 felvételt készít 13 óra alatt, az ezekből összeállított képen egyetlen fénypontként feltűnik az ekkor 160 millió km-re lévő üstökös.[19]
2014. január – május
Az üstökös megközelítése
2014. július
Az üstökös feltérképezése
2014. augusztus 6.
Az üstökös megközelítése 100 km-re. [20]. További megfigyelésre van szükség, mert az üstökös alakja, ami két különálló darabból áll, a leszállást kényesebbé teszi.
2014. november 12.
A Philae leszállása az üstökös felszínére.[21] A Twitteren magyarul is olvasható a leszállóegység üzenete: Landoltam! Az új címem: 67P! [22]
2014. november – 2015. december
Tovább kíséri az üstököst a Nap körüli pályáján

Leszállás az üstökösre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rosettát irányító csoport az űrszonda leszálló egységének a leszállási utasítását november 12-én adta meg, majd a Philae kb. 7 órás ereszkedés után megérkezett az üstökös felszínére.

Philae leszálló egység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


  1. Frey, Sándor: Jó reggelt, Rosetta!. Űrvilág.hu, 2008. július 6. (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  2. Már stabilan áll a Rosetta leszállóegysége az üstökösön, hvg.hu
  3. SURE on the road update - Hungary. ESA, 2006. március 10. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
  4. Jéki, László: Magyarok az üstökösvadászatban. [Origo] Világűr, 2004. február 24. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  5. Ledneczki, István: Úton a Rosetta!!!. Űrvilág.hu, 2004. március 2. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  6. Frey, Sándor: A Rosetta rövid időre „visszatér”. Űrvilág.hu, 2005. február 28. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  7. Frey, Sándor: A Föld a Rosetta „szemével”. Űrvilág.hu, 2005. március 10. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  8. Frey, Sándor: „Lencsevégen” a Rosetta. Űrvilág.hu, 2005. április 25. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  9. Frey, Sándor: A Rosetta a Marsnál. Űrvilág.hu, 2007. február 25. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  10. Apáthy, István: Magyar műszer a Marsnál. Űrvilág.hu, 2007. március 23. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  11. Frey, Sándor: Másodszor is visszatér a Rosetta. Űrvilág.hu, 2007. november 23. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  12. Frey, Sándor: Képek a Rosettától. Űrvilág.hu, 2008. március 2. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  13. Rosetta awakes from hibernation for asteroid encounter (angol nyelven). http://www.esa.int/ ESA, 2008. július 3. (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  14. Székely, Péter: Félúton egy üstökös felé: a Steins kisbolygó közelében a Rosetta űrszonda. Hírek.csillagászat.hu, 2008. augusztus 8. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  15. Tóth, Imre: Pénteken találkozik a Rosetta a Steins kisbolygóval. Hírek.csillagászat.hu, 2008. szeptember 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 2.)
  16. Kereszturi, Ákos: Randevú a Steins kisbolygóval péntek éjszaka. [Origo] Világűr, 2008. szeptember 5. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  17. Kereszturi, Ákos: Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera. [Origo] Világűr, 2008. szeptember 8. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  18. Tóth, Imre: Óriási krátert fedeztek fel a Steins kisbolygó felszínén. Hírek.csillagászat.hu, 2008. szeptember 6. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  19. [1]
  20. Megérkezett a Rosetta. origo.hu, 2014. augusztus 6. (Hozzáférés: 2014. augusztus 6.)
  21. Rosetta to deploy lander on 12 November, ESA, 2014. szeptemben 26.
  22. Landoltam! Az új címem: 67P!. twitter.com, 2014. november 12. (Hozzáférés: 2014. november 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosetta (űrszonda) témájú médiaállományokat.