Badr–A

Badr–A
Űrügynökség	SUPARCO
Típus	távközlési műhold Badr
Indítás dátuma	1990. július 16.
Indítás helye	Hszicsangi Űrközpont
Hordozórakéta	Long March 2E
COSPAR azonosító	1990-059A
SCN	20685
Sablon • Wikidata • Segítség

Badr–A (urdu:بدر-۱, New Moon-1) („újhold”) az első pakisztáni teszt űrobjektum, a rádióamatőrök kapcsolatát segítő műhold.

Küldetés

India után Pakisztán lett az első muzulmán ország, és a második dél-ázsiai ország, aki műholdat üzemeltethetett.

A program céljai

1. a know-how megszerzése a hazai fejlesztéshez,
2. létrehozni a szükséges belföldi infrastruktúrát,
3. földi állomások közötti adatforgalom zavartalanságának biztosítása,
4. adás-vételek lehetőségének elősegítése,

Jellemzői

Tervezte a Satellite Control Center at Lahore. Gyártotta az Instrumentation Laboratories Amateur Radio Society. Üzemeltette a Space and Upper Atmosphere Research Commission (SUPARCO). Az első hazai fejlesztésű és gyártású digitális kommunikációs műhold.

Megnevezései: Badar 1; Badr A; COSPAR: 1990-059A; SATCAT kódja: 20685.

1990. július 16-án a Csiucsüan Űrközpontból, az LM–2E (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy CZ–2E (Hosszú Menetelés)hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális pályája 96,43 perces, 28,49 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 204 kilométer, az apogeuma 989 kilométer volt.

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) megteremtette a Rohini–1 teszt műhold pályára állításának feltételeit. 1979. december 13-án a pakisztáni kabinet határozata alapján egy Föld körül keringő mesterséges hold előállítására szólította fel a mérnököket. Az University of Surrey keretében több száz mérnököt készítettek fel a program végrehajtására. 1986-ban Dr. Salim Mehmud lett a program igazgatója, támogatva a pakisztáni Amateur Radio Society igényét. A programot anyagilag támogatta a Távközlési Minisztérium.

Az 1986-os Challenger-katasztrófa bizonytalanná tette az amerikai segítségű pályára állítást. Kína felajánlotta, hogy segítséget ad a műhold pályára állítására. A műhold 96 perc alatt kerülte meg a Földet, naponta 3-4 alkalommal 15 perc időtartamban volt elérhető.

Alakja egy 26 oldalú poliéder, átmérője 483 milliméter, tömege 52 kilogramm. Hővédelmét alumínium – magnézium – titán ötvözet segítette. A telemetriátkét antenna segítette. 32 telemetria csatornából 9 hőmérséklet érzékelő, 16 áramérzékelő, 5 feszültség érzékelő volt, 2 segítette az adás-vételt. Az űreszköz felületét napelemek borították (12,5 W), éjszakai (földárnyék) energia ellátását újratölthető nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. Augusztus 20-ig, 5 héten keresztül eredményesen végezte teszt szolgálatát.

1990. augusztus 8-án 145 nap (0,4 év) után belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források

• Badr–A. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
• Badr–A. nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
• Badr–A. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
• Badr–A. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
• Badr–A. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
• Badr–A. blogspot.hu. (Hozzáférés: 2014. április 30.)

Elődje: Program kezdete

Badr-program 1990–

Utódja: Badr–B