Egyesült Arab Emírségek
| Egyesült Arab Emírségek | |||
| الإمارات العربيّة المتّحدة (Al-Imārāt al-‘Arabīyya al-Muttahida) United Arab Emirates امارات متحده عربی संयुक्त अरब अमीरात دولة الإمارات العربية المتحدة |
|||
|
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Abu-Dzabi | ||
| é. sz. 22° 47′, k. h. 54° 37′ | |||
| Államforma | abszolút monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Halífa bin Zájed Ál Nahján sejk | ||
| Miniszterelnök | Mohammed bin Rásid Ál Maktúm sejk | ||
| Hivatalos nyelv | arab | ||
| Beszélt nyelvek | angol, perzsa, hindi, urdu | ||
| független | 1971. december 2. | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, IMF, OIC, Arab Liga, OPEC | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 4 106 427 fő (2005)[1] +/- | ||
| Rangsorban | 93 | ||
| Becsült | 8 264 070 fő (2010) | ||
| Rangsorban | 93 | ||
| Népsűrűség | 57,9 fő/km² | ||
| GDP | |||
| Összes | 223,8 milliárd USD (37.) | ||
| Egy főre jutó | 45 614 USD (10) | ||
| HDI (2007) | 0.868 (39) – | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 75 150 km² | ||
| Rangsorban | 112 | ||
| Időzóna | +4 (UTC{{{eltérés UTC-től}}}) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Emirátusi dirham (AED) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | UAE | ||
| Hívószám | 971 | ||
| Internet TLD | .ae | ||
|
|
|||
 |
|||
Az Egyesült Arab Emírségek (EAE, rövid alakban Arab Emírségek) az egyik olajban gazdag állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délkeleti részén. Hét emírséget foglal magában: Abu-Dzabit, Adzsmánt, Dubajt, el-Fudzseirát, Rász el-Haimát, Sardzsát és Umm-el-Kaiveint. 1971 előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre.
Szomszédai Omán, Szaúd-Arábia és Katar. Az ország a Közel-Kelet része.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Domborzat [szerkesztés]
Területének legnagyobb része a szaúdi sivatag folytatása. Két jelentősebb oázis található benne: Líva és az el-Buraimi. Az Ománi-öböl partján magasodó hegység - magassága miatt - valamivel hűvösebb és csapadékosabb, mint az alföld. Legmagasabb pont: Dzsabal Jibir, 1527 m.
Vízrajz [szerkesztés]
Az ország partjait a Perzsa-öböl mossa. A partvidéken kiterjedt sós mocsarak nyúlnak mélyen a szárazföldbe. A természetes kikötők partján alakultak ki a városok.
A Perzsa-öbölben sok apró sziget található. Ezek hovatartozása vitatott az Emirátusok, Katar és Irán között. A szigetek, korallzátonyok és a tengeráramlatok által épített vándorló zátonyok erősen nehezítik a part menti hajózást.
Állandó vízfolyás nincs az országban. Vádik vannak, amelyekben csak a nyaranta előforduló felhőszakadások után van víz.
Éghajlat [szerkesztés]
Sivatagi éghajlat. Májustól szeptemberig rendkívül magas páratartalmú levegő és 40 °C körüli hőmérséklet uralkodik az ország nagy részén; csak a keleti parton és a hegyekben hűvösebb az idő. Az év többi részén 25 °C körüli a hőmérséklet, ilyenkor azonban megerősödik a szél.
Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]
A sivatag növényzete gyér, fűfélékből és tüskés bozótból áll. Az őshonos élővilágot a kipusztulás szélére sodorta az intenzív vadászat. A függetlenség elnyerése óta szerveztek néhány vadrezervátumot, így akadályozva meg az arab bejza és a leopárd kihalását.
Történelem [szerkesztés]
A Perzsa-öböl délkeleti partvidékének emírségei a 19. század végén kerültek brit fennhatóság alá. 1971-ben a terület hét emírsége közül hat létrehozta az Arab Emírségek nevű föderatív berendezkedésű államot, amihez 1972-ben csatlakozott a hetedik emírség. A mai napig a térség egyik legstabilabb állama.
Portugálok [szerkesztés]
A 16. század elején, Vasco da Gama felfedező útja után kezdődött a portugál expanzió az Indiai-óceánon. A Perzsa-öbölben a törökökkel harcoltak. 150 évig ellenőrizték a portugálok a térséget, közben támaszpontokat létesítettek az Arab-félszigeten. Említésre méltó körülmény, hogy Vasco da Gamát a fűszerek után kutató útján ibn Madzsid segítette, egy Julpharba való arab. Julphar mai neve Rász el-Haima, és az Egyesült Arab Emirátusokban fekszik.
Törökök és britek [szerkesztés]
A 16. században a mai ország egy része a Török Birodalom közvetlen befolyása alá került. A britek ezt a régiót "Kalózpart" néven ismerték, mert itt volt azoknak a tengeri portyázóknak bázisa, akik veszélyeztették a térség hajózását a 17. századtól a 19. századig. 1819-ben a britek az indiai kereskedelem védelmében hadjáratot indítottak Rász el-Haima kalózai ellen. Megszállták a kalózok főhadiszállását és más parti városokat is. A következő évben békeszerződést írtak alá a parti sejkekkel. A kalózportyák mégis folytatódtak 1835-ig, amikor a sejkek beleegyeztek, hogy nem veszélyeztetik tovább a tenger nyugalmát. 1853-ban szerződést kötöttek az Egyesült Királysággal, amelyben a sejkek beleegyeztek az örökös tengeri békébe. Ezt a britek ki is kényszerítették. A sejkek egymás közötti vitáikban a britekhez fordultak közvetítésért.
Hogy gátat vessenek más európai országok térségbeli törekvéseinek, az Egyesült Királyság és a Szerződéses Sejkségek 1892-es szerződésükben szorosabbra fonták kötelékeiket. A sejkek beleegyeztek, hogy nem törekszenek megszerezni olyan területet, amely az Egyesült Királyság birtokában van és nem lépnek kapcsolatba külföldi kormánnyal az Egyesült Királyság hozzájárulása nélkül. Viszonzásképpen az Egyesült Királyság ígéretet tett, hogy megvédi őket minden tenger felől jövő támadással szemben és segítséget nyújt, ha a szárazföld felől érné őket támadás.
Olajszövetség [szerkesztés]
Az 1960-as évek elején olajat fedeztek fel Abu-Dzabiban. Ezután gyors egymásutánban követték egymást azok az események, amelyek a sejkségek szövetségére, a mai ország megalapítására vezettek. 1967-ben Zájed bin Szultán Ál Nahján lett Abu-Dzabi uralkodója. Ugyanekkor a britek kezdték elveszíteni olajipari beruházásaikat az amerikai olajvállalatok javára szerződések révén.
Az emirátusok sejkjei úgy döntöttek, hogy egy tanácsot állítanak fel, amely összehangolja közös érdekeiket. Megalapították a Szerződéses Államok Tanácsát. A Tanács az Egyesült Arab Emirátusok megalakulásakor befejezte működését.
1968-ban az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy felszámolja szerződéses együttműködését a hét sejkséggel, valamint Bahreinnel és Katarral, továbbá megszünteti felettük védnökségét. Ez a kilenc állam alapította az Arab Emirátusok Unióját, de 1971 közepén képtelenek voltak megállapodni az unió alapszabályaiban. Közben a brit szerződéses kapcsolat lejárt azon év decemberében. Bahrein 1971 augusztusában lett független, Katar pedig szeptemberben. A védnökségi szerződés lejártakor, 1971. december 1-jén a többi állam is függetlenné vált.
Abu-Dzabi és Dubaj uralkodói úgy döntöttek, hogy unióra lépnek. Alkotmányt dolgoztak ki. A többi öt emírség uralkodóit is meghívták egy találkozóra, és felszólították őket a csatlakozásra. A két alapító uralkodó megállapodása alapján Adi al-Bítár írta az alkotmányt 1971. december 2-án. Aznap a Dubajban, a sejk vendégházában négy másik emirátus is beleegyezett, hogy megalapítsák az Egyesült Arab Emirátusokat. Rász el-Haima később csatlakozott, 1972 elején.
Az Egyesült Arab Emirátusok támogatta az Amerikai Egyesült Államokat és a koalíciós csapatokat az afganisztáni és iraki invázió (2003) és az afganisztáni invázió (2001) idején. Erre a célra rendelkezésre bocsátotta az-Zafra (ed-Dafra) légi támaszpontot Abu-Dzabiban.
2004. november 2-án meghalt az Egyesült Arab Emírségek első elnöke, Zájed bin Szultán Ál Nahján sejk. Legidősebb fia, Halífa bin Zájed Ál Nahján lett utódja Abu-Dzabi trónján. Az alkotmánynak megfelelően az Egyesült Arab Emírségek Legfelsőbb Uralkodói Tanácsa Halífát választotta elnökké.
Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]
Alkotmány, államforma [szerkesztés]
Föderatív abszolút monarchia.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Politikai pártok [szerkesztés]
Közigazgatási felosztás [szerkesztés]
Védelmi rendszer [szerkesztés]
Népesség [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
Írástudatlanság: 22%
Legnépesebb települések [szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]
- Népcsoportok: arab (40%), délkelet-ázsiai (pakisztáni, indiai, és bangladesi) (47%), perzsa (2%), afrikai (1%), egyéb (10%) (a lakosság egyötöde az ország állampolgára, a többi lakos vendégmunkás). Az őshonos lakosok aránya a legújabb (2011-es) becslések szerint 10% alá esett (a bevándorlók legtöbbje dél-indiai, iráni vagy szomáliai), így az arab szerepe is lassan háttérbe szorul a közvetítő nyelvként használt angollal szemben.[2]
- Vallások: iszlám (96%) (szunnita 80%, síita 16%), keresztény (3%), egyéb (1%).
Szociális rendszer [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
Gazdaság: olajipari ország
A hatalmas kőolajtartalékoknak köszönhetően magas színvonalú az élet az országban. A GDP 33%-a közvetlenül a kőolajtermeléshez kapcsolódik. A jelenlegi felmérések szerint a kőolaj még legalább száz évre elegendő. Az országot off-shore területként tartják számon. Abu-Dzabi és Dubaj pénzügyi központ. A GNP becsült értéke 51 milliárd USD. Az 1 főre jutó GDP becsült értéke 21 100 USD körül van. A kivitel 45%-át kizárólag a kőolajtermékek teszik ki. Ezek nagy részét Japánnak, Szingapúrnak adja el. Gépipari termékeket és élelmiszereket importál, főleg az USA-ból. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
Gazdasági ágazatok [szerkesztés]
Mezőgazdaság [szerkesztés]
Az 1970-es évektől kezdve a sivatag egy részét rendszeres öntözéssel megművelik. Dohány, zölségfélék, citrusfélék és datolya termesztése elsősorban Al-Ain és az Al-Hádzsár hegység körzetében öszpontosul.
Ipar [szerkesztés]
Kereskedelem [szerkesztés]
- Exporttermékek: nyersolaj, földgáz, szárított hal, datolya.
- Importtermékek: műszaki és közlekedési berendezések, járművek és alkatrészek, vegyszerek, élelmiszerek.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Japán, India, Szingapúr, Dél-Korea, Omán, Irán, Egyesült Királyság, USA, Olaszország, Németország.
.jpg)
Az országra jellemző egyéb ágazatok [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
- Közutak hossza: 4 835 km
- Repülőterek száma: 38
- Kikötők száma: 10
Kultúra [szerkesztés]
Oktatási rendszer [szerkesztés]
Kulturális intézmények [szerkesztés]
Tudomány [szerkesztés]
Művészetek [szerkesztés]
Hagyományok, néprajz [szerkesztés]
Gasztronómia [szerkesztés]
Turizmus [szerkesztés]
Sport [szerkesztés]
2009 óta az FIA döntése alapján ad otthont az ország Formula-1-es futamnak, amely novemberben kerül megrendezésre. Az első Abu-Dzabiban rendezett F1-es nagydíj volt a 2009-es F1-szezon zárófutama.
- Bővebben: Abu Dzabi Nagydíj
Az olimpiai játékokon eddig csak egyszer csendült fel az Egyesült Arab Emírségek himnusza. A 2004-es athéni olimpián férfi sportlövészetben Ahmed Al Maktoum aranyérmes lett. Ez az egyetlen érem amit az ország a játékok során nyert.
Az ország labdarúgó válogatottjának eddigi egyetlen jelentős eredménye az 1996-os Ázsia-kupa 2. helye volt.
Forrás [szerkesztés]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ UAE National Bureau of Statistics
- ↑ Az Emírségek már csak nevükben arabok (Nyest, 2011. május 16.)
- Hivatalos kormányzati oldal
- Az Egyesült Arab Emírségek információs oldala
- Dubaji látnivalók, tudnivalók
- Abu-Dzabi guide
- Sharjah.lap.hu – linkgyűtemény
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||
