A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az urdu nyelv ( اُردو, उर्दू, urdū) Pakisztánban és Indiában hivatalos. A nyelv tulajdonképpen megegyezik a hindi nyelvvel, csak szókincsében és írásában tér el attól.
A két nyelvet összefoglaló néven hindusztáninak is mondják. Az urdu szókincsben több az arab és a perzsa eredetű szó, mint a hindiben, a szakkifejezéseket általában a muzulmán (perzsa, arab) nómenklatúrából veszik, eltérően a hinditől, ahol a szanszkritból. Az urdu nyelvet kb. 100 millió ember beszéli. A nyelvtana gyakorlatilag megegyezik a hindi nyelvtanával.
Az urdut a hinditől eltérően arab nasztalík (نستعلیق nastaʿlīq) betűkkel írják.
| betű |
név |
IPA kiejtés |
| ا |
alif |
szó elején néma; mássalhangzó után [ə, ɑ]; hasonlít a magyar a-ra. |
| ب |
be |
[b] |
| پ |
pe |
[p] |
| ت |
te |
dentális [t̪]; hasonlít a francia t-re a trois-ban. |
| ٹ |
ṭe |
retroflex [ʈ]; hasonlít az angol t-hez. |
| ث |
se |
[s] |
| ج |
jīm |
[dʒ] |
| چ |
cīm/ce |
[tʃ] |
| ح |
baṛī he |
[h]; zöngétlen h. |
| خ |
khe |
[x]; torokban képzett h, mint a skót ch a loch-ban. |
| د |
dāl |
dentális [d̪] |
| ڈ |
ḍāl |
retroflex [ɖ] |
| ذ |
zāl |
[z] |
| ر |
re |
dentális [r] |
| ڑ |
aṛ |
retroflex [ɽ] |
| ز |
ze |
[z] |
| ژ |
zhe |
[ʒ] |
| س |
sīn |
[s] |
| ش |
shīn |
[ʃ] |
| ص |
su'ād |
[s] |
| ض |
zu'ād |
[z] |
| ط |
to'e |
[t] |
| ظ |
zo'e |
[z] |
| ع |
‘ain |
mássalhangzó után[ɑ]; máskor [ʔ], [ə], vagy néma. |
| غ |
ghain |
[ɣ] zöngés verziója a [x]-nak |
| ف |
fe |
[f] |
| ق |
qāf |
[q]; torokban képzett k |
| ک |
kāf |
[k] |
| گ |
gāf |
[g] |
| ل |
lām |
[l] |
| م |
mīm |
[m] |
| ن |
nūn |
[n] vagy orrhangú magánhangzó |
| و |
vā'o |
[v], [u], [ʊ], [o], [ow] |
| ہ, ﮩ, ﮨ |
choṭī he |
szó végén [ɑ]; egyébként [h] vagy néma |
| ھ |
do cashmī he |
azt jelzi, hogy az előtte álló mássalhangzó hehezetes (p, t, c, k) vagy mormolt (b, d, j, g). |
| ی |
choṭī ye |
[j, i, e, ɛ] |
| ے |
baṛī ye |
[eː] |
| ء |
hamzah |
[ʔ] vagy néma |
| A kereszt (†) az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli, a csillag (*) pedig azokat, melyek mai élő nyelvek ősei, korábbi nyelvállapotai. |
| Indoiráni nyelvek |
Óind (szanszkrit)* • asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsaráti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít† • páli† • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta† • horezmi† • khotáni† • szkíta† • szarmata† • alán† • szogd† • beludzs† • mázandaráni • kurd • óperzsa† • középperzsa* párthus† • pehlevi† • újperzsa (fárszi, tádzsik, dari)
|
| Italikus nyelvek |
latin* • olasz • korzikai • nápolyi • szárd • velencei • rétoromán (friuli, ladin, romans) • francia • okcitán (provanszál, aráni) • aragóniai • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • asztúriai (bable) • gallego (galíciai) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát† • faliszkuszi† • oszk† • umber† • venét†
|
| Szláv nyelvek |
cseh • szlovák • knaani† • lengyel • poláb† • szorb (vend) • kasub • szlovinci† • szlovén • vend • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • óegyházi szláv†
|
| Balti nyelvek |
lett • litván • kur† • óporosz†
|
| Kelta nyelvek |
szigeti kelta ír • skót gael • manx • walesi • korni • breton • pikt† • kumbriai† • szárazföldi kelta gall† • leponti† • noricumi† • galata† • keltibér†
|
| Germán nyelvek |
burgund† • gepida† • gót† • herul† • vandál† • óészaki* • dán • feröeri • izlandi • norvég (nynorsk, bokmål) • svéd • angol • óangol (angolszász)* • német • jiddis • holland • longobárd† • ószász*
|
| Hellenisztikus nyelvek |
ógörög* • újgörög • makedón†
|
| Anatóliai nyelvek |
hettita† • lúviai† • palái† • lík† • líd† • kár† • piszid† • mili†
|
Kisebb rokonsági csoportba nem sorolható nyelvek: albán • luzitán† • örmény • tokhár†
Bizonytalan besorolású ókori balkáni nyelvek: dák† • fríg† • illír† • trák†
|
|