Meglenoromán nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meglenoromán
limba vlăşească
Beszélik Görögország, Macedónia, Románia
Terület Délkelet-Európa, Balkán
Beszélők száma 5 000 fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Újlatin nyelvek
    keleti ág
     meglonoromán nyelv
Írásrendszer Latin írás
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 roa

Egyes nyelvészek szerint a meglenoromán[1] önálló nyelv, amely az újlatin nyelvek keleti ágához tartozik, a román, az aromán és az isztroromán nyelvvel együtt. Más nyelvészek véleménye az, hogy ez csak a román nyelv egyik dialektusa, a dákoromán, az aromán és az isztroromán dialektus mellett. Ma a meglenorománt csupán egy 5 000-re[2] becsült népesség beszéli. Önnmagukat vlaşi-nak (magyarul vlachok)[3] nevezik, és többségük a görög-macedón határ kétoldalán fekvő Moglena (meglenoromán nyelven: Meglen) vidékén él, főleg a görögországi Macedóniában, kisebb részben néhány macedón köztársaságbeli faluban. Ezenkívül néhány romániai faluban is megtalálhatóak a nyelv beszélői, akik a Görögországból kivándorolt csoportok mai leszármazottjai.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meglenoromán nyelv története kevésbé ismert, mint a többi keleti újlatin nyelvé, mert nincsenek régóta fennmaradt szövegek ezen a nyelven. Miközben az aromán nyelv a 9. században szakadt el a többi keleti újlatin nyelvtől, a meglenorománról azt feltételezik, hogy később vált le a románról. Az egyik hipotézis szerint ez a 11. század vagy a 12. században történt. Egy másik elmélet azt állítja, hogy a meglenoromán nyelvű vlachokat csak a 14. században telepítették le a bizánciak Moglenába.

Meglenoromán nyelven kevés írott szöveg létezik. Az első szövegeket nyelvészek jegyezték le.[4] Ezen kívül van néhány 1900 és 1930 között megjelent népköltészetet és népmeséket tartalmazó gyűjtemény,[5] és csak egy másjellegű írás, a selyemhernyók tenyésztéséről szóló könyvecske,[6] román írással és román jövevényszavakkal.

1862 és 1912 között volt néhány kísérlet a román nyelv bevezetésére az oktatásba és a meglenorománoknak szóló ortodox liturgiába.

Jelenlegi státusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meglenoromán veszélyeztetett, sztenderd nyelvváltozat nélküli kisebbségi nyelv. Főleg a görögországi Macedóniában, Moglena tartományban, Kilkisz és Szerresz megyékben beszélik, és néhány, a görög határhoz közeli, macedóniai köztársaságbeli faluban. Ezek közül az egyikben, Humában, a lakosság többsége használja. Az első világháború után, a meglenorománok egy része Romániába települt át, a Tulcea megyei Cerna faluba. 1940-ben, kb. 30 család a Bánságba költözött.

Néhány nyelvtani jellegzetesség a románnal szemben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hangtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellegzetes hangzók (Theodor Capidan jegyzésével):

Meglenoromán
hangzó
Leírása Példa
[a] és [ə] között, közelebb az [a]-hoz – csak hangsúlytalan, szó elején mpirat ’császár’
i
valamivel „élesebb” (Capidan meghatározása) mint a román [i] izvor ’forrás’
ǫ
[ɔ] – [o] és [a] között, közelebb az [a]-hoz cǫnt ’énekelek’
dz
[d͡z] dzăc ’mondok/mondom’
l’
[ʎ] il’ă ’lány’
ł
„gutturális l” (Capidan meghatározása) – főleg szó végén cał ’ló’
ń
[ɲ] ńel ’bárány’

A románban is meglévő hangzók Capidan-féle jegyzése:

Betűjel Kiejtése Megfelelő román betű Példa
[j] „i” undi ’ahol’
[w] „u” vagy „o” ală ’fazék’
[d͡ʒ] „g” („e” és „i” előtt) am ’üveg’
ts vagy ţ [t͡s] „ţ” tser vagy ţer ’ég(bolt)’
[t͡ʃ] „c” („e” és „i” előtt) ărapă ’harisnya’

Az „a”, „ă”, „b”, „c”, „d”, „e”, „f”, „g”, „h”, „j”, „l”, „m”, „n”, „o”, „p”, „r”, „s”, „ş”, „t”, „v”, „z” betűk, valamint a „ch” és a „gh” betűkombinációk, ugyanazokat a hangzókat jelölik, mint a románban, hacsak nem valamelyik feljebb megjelenő hangzó két betűvel való jelölélésére szolgálnak.

Hangzók jellegzetes fejlődése

Román Meglenoromán Fordítás
közepes tartamú hangsúlyos magánhangzók hosszú hangsúlyos magánhangzók : [a:], [e:], [i:], [o:], [u:]
hangsúlytanalan szókezdeti [a] : afară hangsúlytanalan szókezdeti [a] elhagyása: fară ’kint’
[ə] : rău [ɔ] : rǫ ’rossz’
[ɨ] : cânt [ɔ] : cǫnt ’énekelek’
hangsúlytalan [e] : capete [i] : capiti ’fejek’
hangsúlytalan [o] : dormim [u] : durmim ’alszunk’
szókezdeti [f], [i] és [j] előtt: fier szókezdeti [f] elhagyása [i] és [j] előtt: er ’vas’
[t͡ʃ] : ceva [t͡s] : tsiva ’valami’
[d͡ʒ] : ginere [z] (ziniri) vagy [d͡z] : dziniri ’vej’
szókezdeti vagy szóvégi [h] : hrănesc szókezdeti vagy szóvégi [h] elhagyása: rănes ’táplálok’
[vi] : viu [gi] : ghi ’élő’

Alaktan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Román Meglenoromán Fordítás
hímnem többes szám -i végződés: lupi a végződés elhagyása: lup ’farkasok’
birtokos eset (al) unui împărat lu un ạmpirat ’egy császár valami/valakije’
részes eset unui împărat la un ạmpirat ’egy császárnak’
kijelentő mód, 2. személy, egyes szám, 4., szuffixumos ragozási osztály serveşti -ti elhagyása: sirbeş ’szolgálsz’
főnévi igenév igeértékű rövid alakú főnévi igenév: putem face ceva igeértékű hosszú alakú főnévi igenév: putem fatsiri tsiva ’tehetünk/csinálhatunk valamit’
határozói igenév plângând -ăra végződés hozzáadása a tulajdonképpeni határozói igenévhez: plăngǫndăra ’sírva’
igeszemlélet kategóriája hiányzik: încep să învârt nvărtes (inkoat­­ív szemlélet) ’elkezdem forgatni’

Szórend[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meglenorománban a mutató melléknevet, a birtokos melléknevet, a melléknév által kifejezett jelzőt, valamint a birtokost kifejező jelzőt is a jelzett főnév elé teszik.

Román Meglenoromán Fordítás
dracul acesta vagy acest drac tsista drac(u) ’ez az ördög’
stăpânul meu meu stăpǫn ’gazdám’
fata împăratului lu ạmpiratu il’ă ’a császár lánya’

Szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A latin eredetű szavakon kívül, a meglenorománban sok, a környező nyelvekből származó szó is van. A legtöbbet a macedón nyelvből[7] vette át, de sok görög eredetű szó is van. A török nyelvből származó szavakból a meglenorománban van a legtöbb a többi keleti újlatin nyelvhez képest.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ezt az elnevezést nem használja a nyelvet beszélő népesség. A kifejezést nyelvészek alkották, mégpedig abból a nézőpontból, hogy ez tulajdonképpen a román nyelv egyik dialektusa.
  2. Romanian, Megleno (Meglenoromán nyelv), Ethnologue.com.
  3. Ez az elnevezés tévedések forrása is lehet, mivel az arománokra is használják.
  4. Az első ilyen szöveggyűjtemény: Weigand, Gustav [1892]: Vlacho-Meglen, eine ethnographisch-philologische Untersuchung. Leipzig.
  5. Candrea, I.-Aurel [1923, 1924]: Texte meglenite. Grai şi suflet (Meglenoromán szövegek. Beszéd és lélek). 2 kötet; Papahagi, Pericle [1900]: Românii din Meglenia. Texte şi glosar (A moglenai románok). Bukarest; Papahagi, Pericle [1902]: Meglenoromânii. Studiu etnografico-filologic (A meglonorománok. Néprajzi és filológiai tanulmányok). 2 kötet, Bukarest.
  6. Cum si cată bubili (Hogyan tenyésszünk selyemhernyót). Szaloniki, 1907.
  7. Mivel a macedón a hajdani Jugoszláviához tartozó Macedóniai Köztársasággal egyidőben, bolgár dialektusból alkotott ausbau nyelv, azok a nyelvészek, akik ezelőtt tanulmányozták a meglenorománt, bolgár jövevényszavakról beszélnek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (románul) Capidan, Theodor [1925]: Meglenoromânii (A meglenorománok), 1. kötet, Istoria şi graiul lor (Történelmük és nyelvük). Cultura Naţională, Bukarest.
  • (románul) Sala, Marius et al. [1989]: Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bukarest, ISBN 973-29-0043-1.

A témáról szóló más munkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (franciául) Atanasov, Petar [1990]: Le mégléno-roumain de nos jours. Une approche linguistique (A meglenoromán nyelv ma. Nyelvészeti megközelítés). Balkan-Archiv, új sorozat, melléklet, 7. kötet, Hamburg.
  • (románul) Atanasov, Petar [2002]: Meglenoromâna astăzi (A meglenoromán nyelv ma). Editura Academiei Române, Bukarest.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]