Iberoromán nyelvek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az iberoromán nyelvek azon nyugati újlatin nyelvek földrajzi, illetve nyelvtörténeti alapú összefoglaló elnevezése, amelyek az Ibériai-félsziget, illetve Dél-Franciaország területén alakultak ki. Két további csoportra oszlanak: keletire és nyugatira. Legközelebbi rokonaik a galloromán nyelvek.
[szerkesztés] Történetük
A Római Birodalom területén beszélt népi latin kezdetben sem volt teljesen egységes, először keleti és nyugati ágra, majd később még kisebb földrajzi egységekre tagolódott. A viszonylag jó kölcsönös érthetőség azonban a nyelvjárások között fennmaradt. Az egyik ilyen földrajzi terület az Ibériai-félsziget (az ókori Hispánia) volt, ahol a gyors romanizálódásnak köszönhetően egy relatíve egységes, a birodalom más részeiről származóktól jól elkülöníthető nyelvváltozat alakult ki. E nyelvek számos olyan nyelvtani, hangtani, szókincsbeli sajátossággal rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket az újlatin nyelvek más csoportjaitól. Az Ibériai-félszigeten belüli taglódásukban nagy szerepet játszott – és játszik mai napig – a politika is, hiszen nyelvészetileg egymáshoz rendkívül közel álló nyelvváltozatokról van szó, amelyek lehetnének akár egyetlen nyelv dialektusai is.
[szerkesztés] Besorolásuk, csoportosításuk
Az iberoromán nyelvek genetikus besorolását az indoeurópai nyelvcsaládon belül, és kapcsolatait az alábbi ábra szemlélteti (az NV index nyelvváltozatot, a † kihalt nyelvet vagy nyelvjárást jelöl):
- italikus nyelvek
- latin–faliszkuszi csoport
- latin – újlatin nyelvek
- keleti ág
- itáliai–nyugati ág
- italo–dalmát csoport
- nyugati csoport
- gallo–ibér ág
- galloromán csoport
- iberoromán csoport
- kelet-ibériai alcsoport (katalán nyelvjárások)
- katalán (Északkelet-Spanyolországban beszélik, átmenetet képez a spanyol és okcitán, illetve kismértékben a spanyol és francia között)
- katalóniai NV
- valenciai NV
- baleári NV
- katalán (Északkelet-Spanyolországban beszélik, átmenetet képez a spanyol és okcitán, illetve kismértékben a spanyol és francia között)
- okcitán (Dél-Franciaország területén beszélik)
- langue d’oc-i NV
- auvergnat NV
- Gascogne-i NV
- limousin NV
- provanszál NV
- shuadit NV
- nyugat-ibériai alcsoport
- asztúr-leóni (sokan a spanyol egyik nyelvjárásának tekintik)
- asztúriai (bable) NV
- leóni (†) NV
- Miranda do Douro-i NV
- spanyol vagy kasztíliai (a legelterjedtebb újlatin nyelv közel 450 millió beszélővel; a világ 3. legnépesebb nyelve a kínai és az angol után)
- ladino (zsidóspanyol) NV
- extremadurai NV
- portugál–galíciai
- asztúr-leóni (sokan a spanyol egyik nyelvjárásának tekintik)
- kelet-ibériai alcsoport (katalán nyelvjárások)
- pireneusi–mozarab ág
- gallo–ibér ág
- déli ág
- faliszkuszi (†)
- latin – újlatin nyelvek
- oszk–umber csoport (†)
- szabell csoport (†)
- venét (†)
- latin–faliszkuszi csoport
[szerkesztés] Lásd még
| LATIN NYELV | LINGUÆ ROMANICÆ • LINGUE ROMANZE • LANGUES ROMANES • LENGUAS ROMANCES • LÍNGUAS ROMÂNICAS LLENGÜES ROMÀNIQUES • LENGAS ROMANICAS • LINGUAS ROMANAS • LIMBAS ROMANZAS • LIMBILE ROMANICE |
| Keleti újlatin nyelvek |
román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán |
| Italo–dalmát nyelvek |
dalmát † • olasz • korzikai (gallurai) • nápolyi • sassari • szicíliai |
| Nyugati újlatin nyelvek |
Galloromán nyelvek • rétoromán (friuli, ladin, romans) • velencei • emilián–romanyol • lombard • ligur • piemontèis • francia (vallon, pikárd) • frankoprovanszál (arpitán) |
| Déli újlatin nyelvek | szárd (campidanói, logudorói) |
A spanyol világ portálja: összefoglaló, színes tartalomajánló lap


