Ethnologue

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Ethnologue (teljes angol címén: Ethnologue: Languages of the World, azaz „Etnológus: A világ nyelvei”) nyomtatott és internetes formában is elérhető nyelvkatalógus.[1] Kibocsátója a SIL International (korábban ismert nevén Summer Institute of Linguistics, „Nyári Nyelvi Intézet”) keresztény nyelvészeti szolgáltató szervezet, melynek célja a kevésbé ismert nyelvek tanulmányozása a nyelv fejlődésének elősegítésére, valamint hogy – az adott nyelv beszélőivel együttműködve – beszélőiket saját nyelvükön írt Bibliával lássa el.[2] A Linguasphere Observatory Register mellett jelenleg a legteljesebb elérhető adatbázis a világ nyelveiről.

Rövid történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2009-ben kibocsájtott 16. kiadás 7358 nyelv adatait tartalmazza (szemben a 2005-ös 15. kiadás 6912, és a 2000-es 14. kiadás 6809 nyelvével). Megadja a beszélők számát, földrajzi területét, dialektusait, a nyelvek neveit (az adott nyelv elsődleges nevén kívül felsorolja a nyelvnek a beszélői által, a hivatalos kormányzati szervek, a külföldiek és a szomszédos népek által használt neveit, valamint a történelem során használt különféle elnevezéseit is), valamint egyéb részleteket (pl. kölcsönös érthetőség százalékos aránya a főbb rokon nyelvekkel, az adott nyelven elérhető bibliák). A kiadvány írói szociolingvisztikai módszerekkel határozzák meg, hogy mi tekinthető külön nyelvnek, és mi csak dialektusnak.[3] Az Ethnologue ebben az ISO 639-3 szabvány kritériumait használja, mely elsősorban a kölcsönös érthetőségen alapszik.[4]

1984-ben az Ethnologue hárombetűs kódrendszert vezetett be az egyes nyelvek azonosítására, az úgynevezett SIL-kódot. A korábbi ISO 639-1 szabványnál ez az új kódrendszer jóval átfogóbb volt. A 14. kiadás már 7148 nyelv kódjait tartalmazta, amelyek általában nem egyeztek meg az újabb nemzetközi szabvány, az ISO 639-2 kódjaival. 2002-ben az Ethnologue-ot felkérték, hogy az ISO-val (International Organization for Standardization), a nemzetközi sztenderdek kialakítására létrehozott szervezettel együtt dolgozva hozzanak létre most már egységes kódrendszert. Az Ethnologue ma is az e munka eredményeként létrejött kódrendszert, az ISO 639-3-at használja. A 15. kiadásban már 7229 kód szerepelt. A kiadvány semlegességét néha vitatják, néha dícsérik.

Az Ethnologue nyelvcsaládjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Following are the 121 language families listed in the Ethnologue language family index] of the 16th edition.[5] The first column gives the Ethnologue name for the group, followed by the location by continent and Ethnologue's count of the number of languages in the family. In addition to language families, Ethnologue lists 1 constructed language, 82 creoles, 17 pidgins, 130 Deaf sign languages, 23 mixed languages, 50 language isolates, and 73 unclassified languages.[5]

Family Continent Count
Afroasiatic Africa/Asia 374
Alacalufan South America 2
Algic North America 44
Altaic Europe/Asia 66
Amto–Musan Australasia 2
Andamanese Asia 13
Arafundi Australasia 3
Arai–Kwomtari Australasia 10
Arauan South America 5
Araucanian South America 2
Arawakan South America 59
Arutani–Sape South America 2
Australian Australasia 264
Austro-Asiatic Asia 169
Austronesian Asia/Australasia 1257
Aymaran South America 3
Barbacoan South America 7
Basque Europe 1
Bayono–Awbono Australasia 2
Border Australasia 15
Caddoan North America 5
Cahuapanan South America 2
Carib South America 31
Central Solomons Australasia 4
Chapacura-Wanham South America 5
Chibchan South America 21
Chimakuan North America 1
Choco South America 12
Chon South America 2
Chukotko-Kamchatkan Asia 5
Chumash North America 7
Coahuiltecan North America 1
Dravidian Asia 85
East Bird's Head – Sentani Australasia 8
East Geelvink Bay Australasia 11
East New Britain Australasia 7
Eastern Trans-Fly Australasia 4
Eskimo–Aleut North America 11
Guahiban South America 5
Gulf North America 4
Harakmbet South America 2
Hibito–Cholon South America 2
Hmong–Mien Asia 38
Hokan North America 23
Huavean North America 4
Indo-European Europe/Asia 439
Iroquoian North America 9
Japonic Asia 12
Jivaroan South America 4
Kartvelian Asia 5
Katukinan South America 3
Kaure Australasia 4
Keres North America 2
Khoisan Africa 27
Kiowa–Tanoan North America 6
Lakes Plain Australasia 20
Left May Australasia 2
Lower Mamberamo Australasia 2
Lule–Vilela South America 1
Macro-Ge South America 32
Mairasi Australasia 3
Maku South America 6
Mascoian South America 5
Mataco–Guaicuru South America 12
Mayan North America 69
Maybrat Australasia 2
Misumalpan North America 4
Mixe–Zoque North America 17
Mongol-Langam Australasia 3
Mura South America 1
Muskogean North America 6
Na-Dené North America 46
Nambiquaran South America 7
Niger–Congo Africa 1532
Nilo-Saharan Africa 205
Nimboran Australasia 5
North Bougainville Australasia 4
North Brazil South America 1
North Caucasian Europe/Asia 34
Oto-Manguean North America 177
Panoan South America 28
Pauwasi Australasia 5
Peba–Yaguan South America 2
Penutian North America 33
Piawi Australasia 2
Quechuan South America 46
Ramu – Lower Sepik Australasia 32
Salishan North America 26
Salivan South America 3
Senagi Australasia 2
Sepik Australasia 56
Sino-Tibetan Asia 449
Siouan North America 17
Sko Australasia 7
Somahai Australasia 2
South Bougainville Australasia 9
South-Central Papuan Australasia 22
Tacanan South America 6
Tai–Kadai Asia 92
Tarascan North America 2
Tequistlatecan North America 2
Tor–Kwerba Australasia 24
Torricelli Australasia 56
Totonacan North America 12
Trans–New Guinea Australasia 477
Tucanoan South America 25
Tupi South America 76
Uralic Europe/Asia 37
Uru–Chipaya South America 2
Uto-Aztecan North America 61
Wakashan North America 5
West Papuan Australasia 23
Witotoan South America 6
Yanomam South America 4
Yele – West New Britain Australasia 3
Yeniseian Asia 2
Yuat Australasia 6
Yukaghir Asia 2
Yuki–Wappo North America 2
Zamucoan South America 2
Zaparoan South America 7

A 15. kiadás felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Contents – Tartalomjegyzék (5. oldal)
  • Abbreviations – Rövidítésjegyzék (6. oldal)
  • Introduction – Bevezetés (7–13. oldal)
  • Statistical Summaries – Statisztikai táblázatok (15–36. oldal)
  • Part I. Languages of the World – I. rész: A világ nyelveinek katalógusa, földrészenként, országonként (37–672. oldal)
  • Part II. Language Maps – II. rész: Nyelvi térképek (673–887. oldal)
  • Part III. Indexes – III. rész: Mutatók (889–1272. oldal)
    • Language Name Index – Nyelvnévmutató (891–1229. oldal)
    • Language Code Index – A nyelvek hárombetűs kódjainak mutatója (1231–1270. oldal)
    • Country Index – Országnévmutató (1271–1272. oldal)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A két változat megegyezik.
  2. http://www.sil.org/sil/
  3. Az előszó szerint: "Not all scholars share the same set of criteria for what constitutes a 'language' and what features define a 'dialect."
  4. http://www.sil.org/iso639-3/scope.asp
  5. ^ a b http://www.ethnologue.com/family_index.asp

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]