Altaji nyelvcsalád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa.

Besorolásuk (különösen a kis lélekszámú, visszamaradott vidékeken élő népek esetében) nem tudományos érvek, hanem politikai érdekek által meghatározott. Mindaddig, amíg a belső-ázsiai török nyelveket és nyelvjárásokat tudományos alapossággal nem hasonlítják össze, az érdeklődő nem lehet meggyőződve a következő (2005 októberében készült) struktúra kifogástalansága felől.

Újabban a legtöbb nyelvész megkérdőjelezi, hogy az Altaji nyelvcsalád valóban nyelvcsalád, lehetséges, hogy három fő ága nem közös őstől származik. Helyesebb lenne három független, azaz Török, Mongol és Mandzsu-tunguz nyelvcsaládról beszélni. És ezek feltételezett, de nem bizonyított közös családja az Altaji.

Az altaji nyelvcsalád elterjedése

A családhoz tartozó nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • japán (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)
  • koreai (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]