Altaji nyelvcsalád
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa.
Besorolásuk (különösen a kis lélekszámú, visszamaradott vidékeken élő népek esetében) nem tudományos érvek, hanem politikai érdekek által meghatározott. Mindaddig, amíg a belső-ázsiai török nyelveket és nyelvjárásokat tudományos alapossággal nem hasonlítják össze, az érdeklődő nem lehet meggyőződve a következő (2005 októberében készült) struktúra kifogástalansága felől.
Újabban a legtöbb nyelvész megkérdőjelezi, hogy az Altaji nyelvcsalád valóban nyelvcsalád, lehetséges, hogy három fő ága nem közös őstől származik. Helyesebb lenne három független, azaz Török, Mongol és Mandzsu-tunguz nyelvcsaládról beszélni. És ezek feltételezett, de nem bizonyított közös családja az Altaji.
Tartalomjegyzék |
A családhoz tartozó nyelvek [szerkesztés]
- Török nyelvek (türk nyelvek)
- Ótörök nyelv (türk, orkhoni)
- Köztörök ág
- Délnyugati köztörök: Oguz nyelvek (oghuz)
- azeri
- gagauz
- török (oszmán-török nyelv, törökországi török)
- türkmén
- Északnyugati köztörök: Kipcsak nyelvek (kipchak, kypchak)
- baskír
- besenyő (vagy pecseneg, kihalt)
- karacsáj-balkár
- karaim
- karakalpak
- kazak (kazak)
- kirgiz
- krími tatár
- kumik
- kun (kihalt)
- nogaj
- tatár
- Délkeleti köztörök: Ujgur nyelvek (turki)
- csagatáj (kihalt)
- sárga ujgur
- szalár
- ujgur
- üzbég (özbeg)
- Északkeleti köztörök: Szibéria török nyelvek
- Délnyugati köztörök: Oguz nyelvek (oghuz)
- Ogur nyelvek (oghur vagy Lir-török, r-török; "csuvas nyelvek")
- bolgártörök (kihalt)
- csuvas
- kazár (kihalt; bár csak néhány személynévből ismert, egyes feltételezések szerint csuvas nyelv lehetett)
- hun (kihalt)
- avar (kihalt)´
- Mongol nyelvek
- Mandzsu-tunguz nyelvek
- Déli (mandzsu) csoport
- Északi (tunguz) csoport
- japán (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)
- koreai (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)

