Észak-Ázsia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ázsia régiói az ENSZ felosztása szerint:

██ Észak-Ázsia

██ Közép-Ázsia

██ Délnyugat-Ázsia

██ Dél-Ázsia

██ Kelet-Ázsia

██ Délkelet-Ázsia

Egyes szakirodalmak Észak-Ázsiának nevezik Ázsia egyik régióját, amely Oroszország ázsiai területét foglalja magába. A kifejezés nem használatos széles körben. A definíciót sokszor inkább Kelet-Ázsia egyes területeire alkalmazzák[1], míg Oroszország ázsiai részét inkább Kelet-Európához számítják.

A Szovjetunió-előtti időből származó definíció (1882, Keane és Temple) szerint Észak-Ázsiához tartozott Nyugat- és Kelet-Szibéria adminisztratív körzete, fővárosaik rendre Omszk és Irkutszk. Nézeteik szerint "egy hatalmas politikai rendszer volt, amely a kontinens közel egyharmadára terjedt ki, és egy-két kivételtől eltekintve, az egészet Oroszország irányította."[2] A Phillips Illustrated Atlas of the World 1988 kiadvány a volt Szovjetunió legnagyobb részéről beszél, amely az Urál-hegységtől keletre helyezkedik el.[3]

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1875-ben Chambers felmérésében 8 millió főre tette Észak-Ázsia népességét.[4] 1801–1914 között körülbelül 7 millió telepes vándorolt Kelet-Oroszországból Szibériába, 85%-uk az első világháborút megelőző negyedszázadban.[5]

Mai becslések szerint körülbelül 40 millió orosz és ukrán nemzetiségű népesség él az Uraltól keletre. A burjátok száma kb. 445 ezer, ezzel ők Szibéria legnépesebb nemzete. Ezen túl megközelítőleg 443 ezer jakut és nagyjából 400 000 német nemzetiségű lakosa is van Szibériának.[6] A 2002-es népszámlálás adatai szerint 500 ezer szibériai tatár él ezen a területen, azonban közülük 300 ezren volgai tatároknak vallják magukat, akik a gyarmatosítás idején telepedtek le Szibériában.[7] Becslések szerint körülbelül egy millió kínai lakosa is van az orosz Közép-Ázsiának.[8]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Ázsia nem rendelkezik olyan hegyvonulatokkal, amelyek akadályt képeznének az arktikus levegőnek, így az szabadon áramlik Szibéria és Turkesztán síkságaira.[4]

Észak-Ázsia fennsíkjai és síkságai magukba foglalják a Nyugat-szibériai-alföldet; továbbá az Angara-ősföldet a Tajmir-félszigettel, a parti mélyföldeket, a Putorana-fennsíkot, az Anabar-fennsíkot, a Tunguz-felföldet, az Angara-felföldet és a Közép-jakut-alföldet (Közép-jakut-medence), stb.[9]

Geomorfológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ázsia geomorfológiája általában kevéssé ismert, bár a különféle üledékes területeket és a hegyvonulatokat jól ismerjük.[9]


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

A hegységekben több vulkánt is ismerünk, így a Korjat-hegységben és a Kamcsatkai-félszigeten aktív vulkánok találhatók. Az Anadir-fennsík vulkanikus kőzetekből áll. A Mongol-fennsík egyes részein bazalt láva és vulkanikus kúpok találhatók.[9]

Az Angara-ősföld egy része az Ob alföldje alatt is folytatódik; délre és keletre, a közép-ázsiai és a kelet-szibériai hegységekben a korai paleozoikum közeteiből származó gyűrt és vetődött hegységek találhatók.[9]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az MSN Encarta enciklopédia Szibériát Kelet-Ázsia részeként tünteti fel. Archived 2009-10-31.
  2. Augustus Henry Keane and Richard Carnac Temple. Asia: With Ethnological Appendix. London: Edward Stanford, 345,493. o (1882. október 30.) 
  3. William Revill Kerr. Tourism Public Policy, and the Strategic Management of Failure. Elsevier, 54. o (2003. október 30.). ISBN 0080442005 
  4. ^ a b William Chambers and Robert Chambers. Chambers's Information for the People. London and Edinburgh: W. & R. Chambers, 274–276. o (1875. október 30.) 
  5. The Great Siberian Migration: Government and Peasant in Resettlement from Emancipation to the First World War
  6. Siberian Germans
  7. Siberian Tatars
  8. Chinese Come To Russia
  9. ^ a b c d Edwin Michael Bridges. Northern Asia, World Geomorphology. Cambridge University Press, 124–126. o (1990. október 30.). ISBN 0521289653 

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]